Összesen 189 találat (41 - 60) : V. F..
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
A Szegedi Napló vasárnapi élclapmellékletének, a Hüvelyk Matyinak 1895. október 27-i számában jelent meg a Csipi-Csóka álnéven író, Kulinyi Zsigmond, hírlapíró és szerkesztő, nem mellékesen a Lőw Immánuellel 1885-ben közzétett szegedi zsidók történetéről írott kötet társszerzője, … Tovább »
Pár hét múlva nyomtatott formában is megjelenik a Bevezetés a Talmud tanulmányozásába című kötet. De már most letölthető az internetről PDF formában.
A magyarországi vallásos zsidó könyvkiadás gyerekcipőben jár, ezen belül a rabbinikus irodalom, az ókori és középkori … Tovább »
A Szép versek 1944 gondolatkísérletként indult: Zoltán Gábor elképzelte, milyen is lenne a Magvető híres antológiasorozata 1944-ben. A tökéletes képtelenség állapotától hosszú út vezetett addig, amíg elkészült ez az abszurd antológia. Zoltán Gáborral Tóth-Czifra Júlia … Tovább »
A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.
Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
“…noha a magyar zsidóság Európában unikális intézményes szakadásáról számos kitűnő írás született, érdekes módon egy sem tett kísérletet arra, hogy választ adjon a kérdésre, vajon a neológok miért akarták visszaállítani a honi zsidóság szervezeti egységét, miért törekedtek … Tovább »
A magyar zsidó közéleten jóval túlterjedt Vári György irodalomtörténész, újságíró, majd rabbiszakos hallgató facebookon közzétett önvallomása arról, hogy fiatal tanár korában visszaélt helyzetével és két tanítványának okozott nehezen gyógyuló sebeket. A szöveg nagy … Tovább »
A főváros egyesítésének esztendejére (1873) írta Vörös Károly Pest-Buda sportklubjainak indulását felvázoló cikke konklúziójaként, „elsősorban mégis csak a sportélet szervezetei azok, amelyek a társadalom új, polgárosodó rétegei között a személyi érintkezést is megindítva, … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »
Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.
Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »
Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »
Utólag jól látszik, hogy az összeomlás/forradalom előtt álló Magyarország 1918 nyarára–őszére hiszterizált állapotba került. Jászi Oszkár szerint már a cselédlány, a villanyszerelő és a „filozopter” is a küszöbön álló forradalomról beszélt. A hátországi levegő puskaporossá … Tovább »
Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz
Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »
A zsidó és keresztény együttműködés a felelős polgárság érdekében
az International Council of Christians and Jews (ICCJ) éves konferenciája,
(Towards Reconciliation in a Broken World: Jewish and Christian Contributions to Responsible Citizenship)
Időpont: 2018. június 24-27.
Helyszín:
24-26: … Tovább »
Ha már látta a bét din és az egész nép (az új holdat), és a tanúkat is meghallgatták, de közben besötétedett, és nem volt arra idő, hogy megszenteljék, a hónap szökőhónap lesz.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó … Tovább »
A napokban elhunyt Philip Roth az amerikai zsidó identitást artikuláló szerzők közül az egyik legnépszerűbb és mégis legellentmondásosabb író volt. Kétkedők című kötetében szerzőnk is őt idézi a legtöbbet. Az alábbi részlet Roth 1959-ben megjelent első könyvének egyik elbeszéléséről … Tovább »
85 éves korában, 2018. május 22-én meghalt Philip Roth, a 20. század amerikai és amerikai zsidó irodalmának kiemelkedő szerzője, aki – mint a New York Times fogalmazott búcsúztatójában – “felfedezte a vágyat, a zsidó életet és Amerikát”.
A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.
A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »