Összesen 191 találat (1 - 20) : V. F..
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
A zsidótörvények korában – a magyar zsidóság hazafiúi hűségének kétségbeesett kiáltásaiként – értékes írások jelentek meg a magyar-zsidó sajtóban. Kiemelkedő tudósok, művészek történelmi tényekkel, érvekkel, fájdalmas érzelmekkel kívánták bizonyítani, hogy a magyar … Tovább »
Budapest Főváros Levéltárába került be pár évvel ezelőtt Szilágyi Ernőnek (a Kasztner csoport tagjának, cionista vezetőnek, akit egyébként Cvi-nek hívtak a mozgalomban /1898-1973/) és családjának fontos hagyatéka.[1] A fond Szilágyi Ernő, Szilágyi László (a báty) és felesége, … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
„Ikrek hava” és Bonyhád
„Különösen sokat gondolok Ágira, a kishúgomra mostanában.”
Így kezdődik az IKREK HAVA, Radnóti Miklós legjelentősebb szépprózai műve. A magyar irodalom kivételes remekművében Radnóti szülei elvesztését, költővé érését beszéli el … Tovább »
November 7-én, csütörtökön hivatalában fogadta Dr. Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter Prof. dr. Grósz Andort, a Magyarországi Zsidó Hitközségek (Mazsihisz) elnökét, Dr. Kunos Pétert, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatóját, valamint Darvas István főrabbit, az Országos … Tovább »
A rendőrség erős őrizete alatt mintegy 300 ember gyűlt össze a tel-avivi Habima téren, hogy a gázai “népirtás” ellen tiltakozzon. A tüntetést a Békepartnerség, a háború kezdete után összeállt baloldali csoportok koalíciója szervezte.
A rendezvény végén a tüntetők a Begin … Tovább »
A gúnyolódás metamorfózisai a magyar nyelvű zsidó sajtóvitákban 1944 előtt
A gúnyolódó üres ember
Az, hogy mi számít viccesnek, koronként, társadalmaként változik. A viccekben rejlő gúny, irónia, kijelölt norma a világképre, a dolgok rendjére, az elvárt attitűdökre … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Interjú Răzvan Voncuval
Teșu Solomovici: „Néhány éve Răzvan Voncu odaadással és gondosan tanulmányozza a „zsidó írók a román kultúrában” jelenséget és a román nyelvű írást a Szentföldön. Cikkeit a România Literară,a 22, a Realitatea Evreiască (Zsidó Valóság) … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
A magyar holokauszt-túlélők kárpótlása sok szempontból tipikus fejezete a kelet- és közép-európai kárpótlásnak. Az ígéretes kezdetek után hamar kiderült, hogy a kormány sem politikai, sem gazdasági és szociális megfontolásokból nem fog teljes vagyon-visszarendezést eszközölni, … Tovább »
A város által felajánlott Szentháromság utcai telken kezdték meg a 3 tanteremre és a szolgalakásokra tervezett iskola építését, mely 1877-re készült el. Az 1879. évben már öt osztály indult 136 tanulóval és 3 tanítóval.
Mohácson a 19. század óta éltek zsidók, számuk … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Szeged számtalan zsidó emlékkel és kiemelkedő személyiséggel büszkélkedhet. Talán mindenki számára ismerősen cseng a Pick vagy Kotányi név, de vannak olyan kevésbé ismert alakok, akik így vagy úgy, de jelentős tevékenységet fejtettek ki városunkban. Tanulmányunkban dr. várhelyi … Tovább »
Az idei megemlékezésen a Soá magyar túlélője, Szepesi Éva mondott beszédet.
A Nemzetiszocializmus Áldozatainak Emléknapját 1996-ban vezette be Németországban Roman Herzog, akkori szövetségi elnök. Azóta minden év január végén ünnepi emlékülést tart a német parlament, … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
A gázai háborúért Izrael annyiban felelős, amennyiben egyáltalán létre mert jönni. Sorsát, és azt is, ami most a Hamász terrorakciójával történik vele, a kezdetei határozták meg.
A tömeges zsidó bevándorlás az önálló zsidó állam megteremtését kitűző cionista mozgalom … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »