Reggel 9-kor anyám felcsomagolt három nagy (kóser) zsíros kenyeret, három kerti paradicsomot, sót, paprikát és azt mondta: – Este nyolcig haza ne merjetek jönni. Hacsak nem fog esni az eső.

Az esőnek esze ágába se volt esni. Így hát nekiindultuk a weekend telep felé. Le a Poklos … Tovább »

Dubb László Majdnem csodák című könyve válaszkeresés. Olyan kérdésekre, ami ma már (sajnos) sok embert nem érdekel. A válaszkísérletek ennek ellenére jókedvre derítik azokat, akik szeretik az enyhén groteszk hangulatú – szórakoztató-fantasztikus – rövid prózát, amely különben … Tovább »

„Vegye tudomásul a burzsoázia idehaza, hogy a mai naptól kezdve túsznak tekintjük!

Vegyék tudomásul, hogy nem lesz örömük abban, ha az ántánt-hadseregek előrenyomulnak, mert minden lépés, amellyel a román vagy a szerb hadsereg előrenyomul, egy-egy keserves megpróbáltatás … Tovább »

„A megtévesztési hadjárat még Auschwitzban is folytatódott. Adtak egy levelezőlapot meg egy ceruzát – mondotta tanúvallomásában Földi Márton – és ránk parancsoltak, hogy írjunk a családunknak. Én a nővéremnek írtam, Budapestre. A szöveget egy SS-legény vagy egy kápó diktálta. … Tovább »

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

Az új rendszer létrehozóit-irányítóit támadó viccek sorozatában van olyan szöveg, amely a bűnbakkereső, antiszemita felfogás jegyében, egyértelműen kimondva teszi a zsidóság egészét (beleértve ebbe, többek között, a bankárt épp úgy, mint a radikális polgárt és a kommunista forradalmárt) felelőssé az 1918-1919-es magyarországi átalakulásokért, a Tanácsköztársaság létrejöttéért és fennmaradásáért.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

Forradalmak és zsidók:
márciusi számunk tartalmából
Szalai Miklós: Zsidóság és forradalmak az idők folyamán
„Ezeknek a forradalmaknak, s a törvénnyel szentesített királygyilkosságoknak, amelyekben kulmináltak, a mélyebb jelentése a politikai hatalom deszakralizálása, amely … Tovább »

VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban

Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatér­tem a deportálásból. Hozzáte­szem, az életben maradásra ak­kor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »