Összesen 246 találat (141 - 160) : Várnai Pál.
„Azután Trianon kapcsán is megmaradunk a siralmaknál, ami persze egy iszonyatos érvágás volt. Elszakították az egész gazdaság nyersanyagbázisát, meg a piacát. Ettől kezdve újra kellett kezdeni és meg tudták csinálni, na nem a politikusok, hanem az ország, az emberek. Ők fizették ki a számlát. 1945 után megint fel kellett építeni ezt az országot és ez is megtörtént, úgy ahogy, de sikerült.”
Gadó János: Az ezeréves birodalom küszöbén
Dehumanizálás: egy személyt vagy emberek egy csoportját verbális agresszió útján megfosztanak emberi mivoltától, leprásként, féregként ábrázolják, akinek kiiktatása immár nem erkölcsi dilemma, csupán közegészségügyi feladat. A … Tovább »
„Meggyőződésem, hogy minden ember individuumként idegen, és minthogy mindenki idegen, éppen ezért a másik ember idegenségét, különbözőségét sem kérdőjelezhetjük meg. Ez ilyen egyszerű. Mi magunk is idegenek vagyunk. Még önmagunk előtt is, sokszor… S miközben az emberekben van valamiféle kétségbeesett vágy, hogy tartozzanak valahova, aközben úgy látom, sokakban mégiscsak ott van az örök kívülállás vágya is.”
„Még túl fiatalok voltunk ahhoz, hogy bármibe döntően beleszólhattunk volna, de amint a rendszerváltás bekövetkezett, rögtön túl öregek lettünk: átugrott bennünket az idő. 1989-ben a húszévesek kerültek a “piacra” én pedig akkor már harminchárom voltam. Kis túlzással egy reggel arra ébredtem, hogy – ígéretes fiatalból – vén trottyá váltam: közte semmi. Az említett „lábvíz”, a langyos semmi fullasztó volt ugyan, ma azonban, visszatekintve, sokak szemében aranykornak tetszik.”
2008. január / XX. évfolyam 1. szám
Gadó János – Gyűlöletbeszédről, Mazsihiszről
Szekér Gitta: Migrációs folyamatok az arab világban
Zsidók Sanghajban (Dési János)
Új afrikai menekültáradat Izraelben (Shiri Zsuzsa)
„A külföldiek integrálásában Magyarország … Tovább »
A béke olyan, mint egy nő” – Gadó János interjúja Robert J. Aumannal
„…mit csinál, ha egy arab bazárban meglát egy szép sakk-készletet? Elkezd lelkendezni, hogy ez minden pénzt megér magának? A boltos akkor annál többet kér érte. Izrael békevágyával is ez a baj: lépten-nyomon … Tovább »
Az alternatív Nobel-díjas Biró Andrással beszélget Várnai Pál 2007. december 3. Újságíró. Hosszú ideig szerkesztője volt Rómában a FAO (az ENSZ élelmezésügyi szervezete) háromnyelvű mezőgazdasági újságjának, a Ceresnek. 2006-ban megjelent egy nem kronologikus sorrendben megírt … Tovább »
A hetvenes évek elején már közel tíz éve tanítottam nyelvet és irodalmat az ottawai Carleton egyetem orosz tanszékén. Az egyetem számos országgal és intézménnyel, többek között a budapesti Kultúrkapcsolatok Intézetével, valamint Leningráddal írt alá csereegyezményt. Mivel magyar … Tovább »
„…kommunista jezsuita voltam” – Az alternatív Nobel-díjas Biró Andrással beszélget Várnai Pál…
S amikor jött a felszabadulás, mert számomra igenis az volt, nem volt kétség, hogy baloldaliak maradunk. A kérdés csak az volt, hogy a parasztpártba, vagy a kommunista pártba lépjünk-e … Tovább »
– Beszélgetés Aliza Bin-Noun izraeli nagykövettel Forrás: Világgazdaság 2007. november 1. „Izrael nem csak politikai és biztonsági kérdésekben mutatkozik meg. Izrael sokkal több, mint egy konfliktus, sokkal több, mint amit a tévében látni” – mondta Aliza Bin-Noun, a zsidó … Tovább »
Forgách Andrással beszélget Várnai Pál
– Mint pályakezdő, több színházban működött dramaturgként. Hogyan lett végül drámaíró?
– Korábban egyáltalán nem érdekelt a színház. De az egyetem után Ruszt József meghívott Kecskemétre dramaturgnak, és ott ismerkedtem … Tovább »
S. Nagy Katalinnal beszélget Várnai Pál / 2007. szeptember
1945-46-ban igen sok tisztességes kiállítást rendeztek az elpusztított, öngyilkosságot elkövető, vagy a borzalmakat túlélő művészek munkáiból. Szomorú, hogy a szocializmus évei alatt ezek a nemkívánatos témák közé … Tovább »
2007. szeptember / Várnai Pál „Kohn! Miért totyog ilyen lassan? Bezzeg ’44-ben, amikor a gettóba kísértem, sokkal gyorsabban húzta a lábát.”. Életének gyermekkorától tartó időszakát meséli el Domán István főrabbi ebben a rövid életrajzban. E korszak meghatározó lelkiállapotát, … Tovább »
Címlapsztori: Az Árpád-sávos zászló és a jobboldal – interjúk Granasztói Györggyel, Lánczi Andrással, Solymosi Frigyessel és Szabad Györggyel.
Novák Attila: Ellentmondásos kommunikáció – elhazudott történelem
Amennyiben a magyar polgári politika és értelmiségi elit úgy … Tovább »
Ungváry Rudolffal beszélget Várnai Pál
Megjelent művei: Tezaurusz technológia (1979), Az osztályozás alapjai (1989), A gépfegyver szálkeresztje (1991), Utána néma csönd (1991), Ostromnapló (tévéfilm, 1995), Könyvtári információkeresés (Vajda Erikkel, 2000).
– Sokféle … Tovább »
Iró, fílmforgatókönyv író. Dolgozott a Napi Világgazdaságnál, szerkesztette a Magyar Naplót és a Jak Füzeteket. Szerkesztő-műsorvezető a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében, a Litera nevű internetes portál főszerkesztője, forgatókönyvírókat tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. József Attila, Márai Sándor, a Szépírók Társasága, valamint az 1998-as Filmszemle díjak kitüntettje. Művei: Angyal és bábu (1990), A semmi könyvéből (1992), Eleven hal (1994), A huron tó (1998), Kész regény (2000 Szilasi Lászlóval), Elnézhető látkép (2002), Zsidó vagy? (2004)
Gadó János: Soros kontra Rosenfeld – ki az igazi zsidó?
Shiri Zsuzsa: Mi ebben a szégyellnivaló? – Örökbefogadás Izraelben
Pünkösti Árpád: Apám, kézen fogva Szálasival
Réz Anna: Három nap alatt a lélek körül – Kabbala szeminárium a Mazsike szervezésében
„Mindenkinek … Tovább »
Izrael EU-szemüveggel – Gadó János körinterjúja
Akik Amerika-ellenesek, azok általában Izrael-ellenesek is
Szent-Iványi István (SZDSZ, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért)
Izrael jelenléte szimbolikus akadály
Schöpflin György (Fidesz, Európai Néppárt)
Néha … Tovább »
Író, szociológus. Angol irodalom szakot végzett az ELTE-n. Három évig volt a Valóság munkatársa. Publicisztikai írásai főleg az Élet és Irodalomban jelentek meg. Szerkesztője, majd főszerkesztője volt a Gondolat kiadónak.
Globális anticionista vízió – Novák Attila a Teheránban tartott konferenciáról
A teheráni konferencia résztvevőit világosan csoportokra lehet osztani. Jelen voltak egyrészt az anticionizmusban utazó, iráni hivatalos akadémiai értelmiség reprezentánsai és jó pár moszlim ország … Tovább »