Összesen 600 találat (121 - 140) : VÁRI GYÖRGY.
1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki zsinagógatervezőként vonult be a köztudatba.
22 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén, és további 10 épület átalakítási, rekonstrukciós munkáit végezte el 1888-1932 között. Európában ezzel … Tovább »
Link Ferencné Nágel Éva kivételes ember. A Hont megyei Lontón született 1927-ben, ahol magyar nyelven kezdhette meg elemi iskolai tanulmányait. Az ipolysági gimnázium nyolc osztályát már nem járhatta ki, közbeszólt a történelem.
Érettségijét csak a második világháború után … Tovább »
Hogy kerül Puskás Öcsi gólja (a londoni 6:3) egy magyar történelemről szóló rövidfilmbe? Nyilván úgy, hogy a film készítői keresgéltek és ezt az egyetlen magyar győzelmet találták a 20. században.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere gyorsuló ütemben halad valamiféle … Tovább »
A Szombat szerkesztősége a 30 évvel ezelőtti rendszerváltás hatásairól, eredményeiről kérdezte a zsidó közélet résztvevőit: honnan hová jutott el a magyar társadalom és benne a zsidó közösség ez idő alatt?
Rendszerváltás korabeli emlékeiből mi az, amit legfontosabbnak … Tovább »
“Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?” (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur)
“Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
Béres László rendezésében mutatják be a Hegedűs a háztetőn című musicalt ma este a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. A Sólem Aléchem írásai alapján készült, világhírű művet G. Dénes György és Reményi Gyenes István ültette magyarra. Az előadás rendezője a produkcióról … Tovább »
Részlet Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete / 1861-1945 c. könyvéből
A historizmus korszaka (1862–1905)
Az építészeti historizmust, avagy az eklektikát számos különböző módon definiálják. Jelen kötetben historizmus alatt az 1860-as évek eleje (az … Tovább »
Megjelent a 2019. novemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az … Tovább »
A magyar zsidó közéleten jóval túlterjedt Vári György irodalomtörténész, újságíró, majd rabbiszakos hallgató facebookon közzétett önvallomása arról, hogy fiatal tanár korában visszaélt helyzetével és két tanítványának okozott nehezen gyógyuló sebeket. A szöveg nagy … Tovább »
Zsidó árvaházi találkozót tartottak a Bálint-házban.
A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (régi rövidítése szerint: NÜB) szeptember 22-én vasárnap árvaházi találkozót szervezett a Bálint Házban, melynek célja az volt, hogy újra összejöhessenek az idős holokauszt … Tovább »
Kérdés, lesz-e valaki, aki be tudja tölteni tátongó helyüket a kultúrában és a médiatérben.
Kérdés, megszerzi-e valaha valaki azt a reputációt, ami a három eltávozott nagyságnak megadatott, megtartják-e az újak egyáltalán a magukét ebben az erkölcspróbáló korban, amikor … Tovább »
Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára, az egyik szoboravató válaszolt a Kornis Gyula szobor felállítása kapcsán elhangzott kritikákra.
A Horthy-korszak nagy befolyású kultúrpolitikusának szobrát Vácon állították fel, s az eseményen jelen volt Rétvári Bence államtitkár … Tovább »
Megjelent a 2019. szeptemberi Szombat! Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást:
Fizessen elő a Szombatra!
Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságos standjain, valamint az alábbi … Tovább »
Filmművészet, színház, opera, sajtó szerepelt az idei kínálatban. Mivel mindent nem tudunk megmutatni, egy 100 éves történetnél időztünk el. 1918 decemberében néhány megszállott ember megalapított egy magyar nyelvű zsidó napilapot Kolozsváron, amelynek aztán 1948-ban Izraelben … Tovább »
Reagálás Laczó Ferenc írására
„Végül is ezt a könyvet Magyarországon kellett volna megírni. Csak fájlalhatjuk, hogy mind ez idáig nem írtuk meg” – írta Ránki György 1982-ben az Élet és Irodalom hasábjain Randolph Braham monumentális holokauszt monográfiájáról.[1] … Tovább »
Beszámoló a MAZSIHISZ tisztújító közgyűléséről
Gyors, gördülékeny, az első tíz percet leszámítva vitáktól, személyeskedésektől és drámai bejelentésektől mentes közgyűlésen, meggyőző többséggel Heisler Andrást újabb négy évre a MAZSIHISZ elnökévé választották. … Tovább »
Nagyszüleit Auschwitzba hurcolták, édesapja partizánhősként tért haza, ő pedig az utolsók közt maradt Székelyudvarhelyen a több száz fős zsidó közösségből, amelyre lassan már csak a temető emlékeztet.
Spierer Alexa (Elek), becenevén Pusi, 1953-ban … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) tisztelettel meghív minden küldöttet, illetve érdeklődőt a 2019. május 12. vasárnap délelőtt 10:00 órakor tartandó választási közgyűlésére a MAZSIHISZ Síp utcai székházának dísztermébe (Budapest VII. ker., Síp u. … Tovább »
Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »