Összesen 626 találat (21 - 40) : VÁRI GYÖRGY.
Jobb bevallani, amikor éppen elveszünk a világban, megállni, alaposan körülnézni és végiggondolni, hogy kerültünk éppen ide, mi dolgunk ezzel az elveszéssel, kapkodás és hárítás helyett odafigyelni a saját kétségbeesésünkre. Nicávim (5Mózes 29:9–30:20) és Vájéleh … Tovább »
Látott már valaki könyvtározó szifonmolyt könyvzuhataggal? Szép színes. Esetleg nyakkendőt lengető asztronautát? Nos, Szerényi Gábor grafikusművész egyszerre karikaturista, újságíró, közéleti szereplő és médiaszemélyiség; harmonikus derűvel, meghökkentően groteszk szűrővel … Tovább »
Mózes pontosan tudja, hogy minden önfeladás, árulás legsúlyosabb büntetése az, hogy utána nem érzed többé értelmesnek, jelentőségteljesnek, igaznak az életedet. Hogy feleslegesnek vagy károsnak érzed, amit csinálsz. Az ember alig tud jelentés, értelem, távlat nélkül élni. … Tovább »
Egy különlegesen gyönyörű könyvtárgy: remeklő szegedi szerzői és szerkesztői kollektíva A művész kitárt ajtaja címmel állított össze csodálatos könyvet Tardos-Taussig Ármin (1874-1936) mérnök és képzőművész életéről, széles kapcsolati hálójáról és vendégkönyveiről.
A 12. században Maimonidész úgy vélte, az állatoknak szintén vannak „családias” érzései, kötődései gyerekeikhez, mint nekünk, mert a szeretetnek nem a gondolkodás az előfeltétele, hanem a képzelet. A nála pár évtizeddel később született zsidó filozófus, ibn Kaspi pedig úgy … Tovább »
Softim hetiszakasz (5Mózes 16:18–21:9)
„mert ember-é a mezőnek fája, hogy ostrom alá jusson miattad?” (Mózes V. könyve, 20, 19)
A Tóra háborúról beszél, és a háborús jogra tanít, amikor a fenti szavakhoz ér. Óvnunk kell a pusztítás idején is a gyümölcstermő fákat, … Tovább »
A mostani hetek során végig, egészen a zsidó újév napjáig, szombatonként Ézsaiás próféta vigasztaló sorait fogjuk olvasni hétről-hétre, annak az Ézsaiásnak, akiről Radnóti Miklós “a rettentő szavak tudójaként” emlékezett meg. Reé hetiszakasz (5Mózes 11:26–16:17)
Ez … Tovább »
Nem azért érdemes jól élni, mert különben baj lesz, de minden döntésnek messze ható, elsőre, közvetlenül esetleg nem is látható következményei lehetnek. Semmi sem mindegy. Élj úgy, mintha Isten mindig Rád figyelne, mert mindig Rád figyel.
Ebben a hetiszakaszban … Tovább »
Életének 96. évében elhunyt Losonczi Ágnes Széchenyi-díjas magyar iskolateremtő szociológus, társadalomkutató.
1928-ben született Debrecenben. A második világháború idején zsidó származása miatt deportálták. Eredetileg a Táncművészeti Iskola (Mozdulatművészet) pedagógia … Tovább »
A 19. század utolsó éveitől fokozatosan megnőtt a keresztény vallások valamelyikére áttérő zsidók száma. Az 1910-ben 911 227 fős zsidó vallású népességhez viszonyítva az 1896 és 1918 között regisztrált 10 035 „kikeresztelkedés” jelentéktelennek tűnhet, de a kortársak … Tovább »
Mi köti össze a nemzedékeket egymással, a tapasztalatok végtelen különbsége ellenére, mégis? Mi az, ami közös bennünk, ha nem is értjük egymást pontosan? Váethánán hetiszakasz (5Mózes 3:23–7:11).
„Halld, Izrael, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló … Tovább »
Egy kamaszfiú kiballag a mezőre, ahol alighanem virágzó mandragórát talál a betakarítás idején, és hazaviszi az anyukájának. Ezt a semmi kis történetet, amely még a „legszebb nyári élményeimről” írt fogalmazásba se férne bele, fontosnak tartja elbeszélni a Tóra, tehát … Tovább »
Auer Lipót hegedűművész élete és műve
Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész. Koncertmester, karmester, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. Veszprém szülötteként, hegedűművészként kezdett foglalkozni az ugyancsak itt született … Tovább »
A héten, egy kettős hetiszakasszal érkezünk a negyedik könyv végére. Először, háborúzik a nép a midiánitákkal, azután pedig meglepő dolog történik: megalakul – még jóval a honfoglalás, Izrael államának megszületése előtt – a világ első, a még nem is létező Izraelen … Tovább »
Hogyan zárhatnánk ki éppen azokat Isten megértéséből, akik a leginkább vágynak rá? Mi történt Mózes sivatagi tanházában? Pinhász hetiszakasz, Mózes IV .könyve, 25,10-30,1.
A nyár a szabadegyetemek, a továbbképzések ideje is. Nyári egyetem volt a Talmud szerint aznap is … Tovább »
Pelle János a hazai vérvádak szakértője. Sajátos szemléletmóddal írt izgalmas tanulmánykötete, a „Zsidókérdés” és a magyar társadalom 1938-1956, szándéka szerint történeti szociográfia.
A 21 esszészerű (eset)tanulmányt tartalmazó, több évtized kutatásait összegző … Tovább »
A cikk címében szereplő megfogalmazások már régóta foglalkoztatják a 38 romániai hitközséget ernyőként képviselő Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetőségét, amely aggályait is kifejezte ez ügyben.
A perspektíva kérdése nem új keletű, valójában közvetlenül a … Tovább »
A zsidó hagyomány már a középkorban is az intimszférát, a választott egyedüllét méltóságát dicsérte. Úgy írt a leghíresebb Tóra-magyarázó, Rási a „saját szobáról”, ahogy nyolc és fél évszázaddal később Virginia Woolf. Bálák hetiszakasz (4Mózes 22:2–25:9)
Milyen … Tovább »
Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.
Kisebbség … Tovább »
Aki a határon túli magyar zsidó közösségekre gondol, annak általában Kassa, Ungvár, Munkács, Máramarossziget, Szatmárnémeti, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy Szabadka jut eszébe. Mára ezek a közösségek elapadtak és jelentős nyelvi-kulturális váltás ment végbe a maradékaikon. … Tovább »