Összesen 124 találat (41 - 60) : Szalai Pál.
A Szombat szerkesztőbizottsága és a Szombat szerkesztősége köszönti Gadó János szociológust, folyóiratunk szerkesztőjét 60. születésnapján. Bis 120, János!
Ha jól emlékszem, a Kossuth téren, egy rendszerváltás előtti tüntetésen láttam
először az ifjú Gadó Jánost.
Az … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai … Tovább »
című konferencia
Budapest, 2018. február 5.
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Főépületének Díszterme
Szervező: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államtudományi és Közigazgatási Kar, Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI)
Támogató: Miniszterelnökség, Nemzetpolitikai Államtitkárság
A … Tovább »
A budapesti gettó fölszabadításának 73. évfordulója kapcsán ismét a nyilvánosság előtt folytatódhatott az a történészvita a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége szervezésében arról, hogy Gerhard Schmidhuber német tábornoknak volt-e szerepe az úgynevezett budapesti gettómentésben, … Tovább »
„Biztonságban vannak-e az európai zsidók?” címmel szervezett konferenciát a Tett és Védelem Alapítvány, ötéves fennállásának ünneplésére. A rendezvényre több neves hazai és külföldi szakember érkezett, hogy megtárgyalják a bevándorlás, az antiszemitizmus-mérés és az … Tovább »
“Ha a szarvas bemegy a házba, és valaki bereteszeli a kaput, vétkes. Ha ketten reteszelik rá a kaput, nem vétkesek. Ha egy valaki nem képes bezárni a kaput, és ketten a segítségére jönnek és bezárják, vétkesek. De Rabbi Simon szerint nem vétkesek.”
Misna, magyarul Ismétlés (héberül … Tovább »
Interjú Szalai Miklós történésszel, az erdélyi zsidóság történetének kutatójával.
Milyen alternatíváik voltak az erdélyi zsidóknak Trianon után?
1920 után az erdélyi zsidóknak három alternatívájuk volt: zsidó magyarnak, zsidó románnak vagy zsidó zsidónak lenni. … Tovább »
Az „Alapítvány a Magyar Zsidó Ifjúságért” (rövid néven ALMAZSI) kezdeményezésére és támogatásával elkészült az első, gyerekek és fiatalok által forgatott imázsfilm, amely a Hasomer Hacair zsidó cionista ifjúsági szervezet életét és múltját mutatja be. Az elkészült alkotást … Tovább »
Zsidók és az olimpia címmel szabadtéri kiállítás nyílt Budapest belvárosában, a Madách téren.
A csütörtöki megnyitón Szalai Kálmán, a tárlatot megszervező Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) munkatársa kifejtette: a kiállítás az olimpiákon elért magyar … Tovább »
Az izraeli hatóságok felszámolták a Hamász egyik merényletet elkövető ciszjordániai csoportját.
Az izraeli biztonsági erők felszámolták a Gázai övezet irányító Hamász radikális palesztin szervezet egyik ciszjordániai csoportját, amely július 1-jén fegyveres merényletet … Tovább »
Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”
A Cirko Film április 28-án (e hét csütörtökön) mutatja be A lakás című filmet, mely a 2012-es Tribeca filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm díját kapta.
A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.
November 19. és 22. között megint a zsidó filmeké a főszerep a Művész Moziban. A negyedik alkalommal megrendezett Zsidó Filmfesztivál programjában tizenhárom játékfilm és két dokumentumfilm szerepel. A többségében itthon még nem vetített filmek – több mint nyolc országból – változatos műfajokat képviselnek. A ZsiFi szervezői igyekeztek minél szélesebbre tárni a kaput, zsidó és zsidó kötődésű filmesek a zsidó közösség problémáiról, másokhoz fűződő viszonyáról szóló alkotásaival. Az elmúlt két év nemzetközi filmterméséből készült válogatásából Magyarország Oscar-nevezettje, a Saul fia sem maradhatott ki. Mint ahogy a tavalyi közönségkedvencet, A zsidó bíborost is újra vetítik a fesztiválon.
Részlet az Oroszlánkórus című, a Magvető Kiadónál hamarosan megjelenő könyvből. A könyv különlegessége, hogy a szerzőnek három regénye után most jelenik meg először novelláskötete.
Kalandos körülmények közepette találtak egy különleges, ezernyolcszáz éves szarkofágot Askelonban az izraeli hatóságok.
Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.
Klezmer a forradalom után
Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.
Az érdeklődő olvasó bőségesnek tűnő szakirodalmat böngészhet a budapesti zsidóság 1944–1945 közötti üldöztetésének történetéről. Ha azonban figyelmesebben vizsgáljuk a témát, azt tapasztalhatjuk, hogy még alapvető kérdések sincsenek megnyugtatóan feltárva. A világháború … Tovább »