Összesen 68 találat (21 - 40) : Szabolcsi Lajos.
Az, hogy a vihar közelít, sokan érezhették a magyarországi zsidó közösségekben. Az Egyenlőség tudósításai szerint vidéken már nyár óta sorra alakultak a zsidó önvédelmi ligák a háború végétől erőre kapó antiszemitizmus és zsidóellenes atrocitások ellenében. Az akció … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
120 éve zajlott az első cionista kongresszus Bázelben. Az esemény alkalmából szemügyre vesszük, hogyan reagált a hazai zsidó és nem-zsidó sajtó az eseményre.
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »
1927-ben Szabolcsi Lajos, a neológ zsidóság hetilapja, az Egyenlőség főszerkesztője felkereste Amszterdamban Scharf Móricot, a tiszaeszlári per koronatanúját. A 15 éves Scharf a per idején, 1883-ban apja ellen vallott, azt állítva, hogy tanúja volt a rituális gyilkoságnak. A felmentő … Tovább »
Száz éve lépett a magyar trónra az „utolsó koronás király”, vagyis az utolsó Habsburg, IV. (Boldog) Károly.
„Állíts útmutatókat,
teremts emlékjeleket,
s figyelj az ösvényre,
az útra, melyet megtettél.”
Jeremiás 31, 21[1]
Száz esztendővel ezelőtt, 1916. január 23-án nyitotta meg termeit a nagyközönség előtt a Magyar-Zsidó Múzeum a budapesti Hold utca 23. alatti … Tovább »
Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.
Vázsonyi Vilmos (1868-1926), igazságügy-miniszter emlékezete
Hétvégén mutatják be Fischer Iván operáját a tiszaeszlári vérvádról. De Groó Diána is készül egy játékfilmre az 1882-83-as perről, melynek forgatókönyvét Szántó T. Gáborral írja, és a történet prózai színpadra állítása is elképzelhető Sándor Iván egykori könyve alapján … Tovább »
Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
A Pozsonyi út elmúlik. Nemhogy Pozsonyba nem vezet, de sehova sem, még csak igazi vége sincsen, egyszerűen csak elfogy, elmúlik, elébb csak elpanelosodik, elszürkül, majd belevész a semmibe.
A zsidó történelmi regény
A történelmi regény[1] mindig divatos műfaj volt, az egy-egy nép (ön)genezisét feldolgozó mítoszok, az ókori eposzok, a középkori gesták, sagák, legendák is a műfaj őseinek tekinthetőek. A 19. században a romantikus nemzetfogalom kialakulásának köszönhetően … Tovább »
Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »
KOZMA GYÖRGY
Gam zo letova (Ez is a jóra vezet…)
A jelenleg érvényes 1993. LXXVII. törvény szerint „nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben … Tovább »
Dési János
Jeruzsálemi zarándoklat
Dédapám a Szentföldön
Dr. Adler Illés rabbi, korának egyik legünnepeltebb hitszónoka (mindig magyarul prédikált), a héber irodalom kitűnő ismerője, több jeles tudományos értekezés és cikk szerzője, négy gyermek édesapja 1905 első … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Szabolcsi Miklós halála és maradandósága(1921-2000)
„Européer” volt, abból a fajtából, amelynek képviselői minden fontos és értékes művészeti jelenséget számon tartanak, s azokkal igyekeznek megtermékenyíteni a közgondolkozást, a nemzeti kultúrát. Családi hagyományaiból … Tovább »