Beszélgetés a Muzsikás együttes magyar zsidó népzenei gyűjteményéről

A Muzsikás együttes 1973-ban alakult Létrejöttük annak a hatvanas évektől indult reneszánsznak a része, mely a néphagyomány újrafelfedezését, az autentikus népi kultúrához való visszanyúlást tűzte ki … Tovább »

„Jelentés” a 90-es évekből

Érdeklődve veszem kézbe minden alkalommal a Szombat című újságot melyben mindig találok érdekes, figyelemreméltó írásokat. Formája és tartalma miatt lehetne a mai magyar zsidó kultúra egyik, ha nem is kiemelkedő, de a közepesnél jobb nyomtatott … Tovább »

Várai Emil: Kegyeletsértés avagy történelmi revízió?
Szécsi Éva: „A közösségek hangolják össze tevékenységüket, s mi támogatjuk törekvéseiket!”
Dr. Klein Rudolf, építész: Az új Lauder Javne iskola tervpályázata
Simon Iván: A miniszterelnöknél tett látogatás margójára
Szántó … Tovább »

Székely Gáborral, Budapest főpolgármester-helyettesével beszélget Szántó T. Gábor

Néhány éve még a MAZSIKE közgyűlésén, lezser pulóverben, ma már egy ország által ismert pislogással szemüvege fölött, nazális hangon tett csöndben epés megjegyzéseket. Az irónia ma is a … Tovább »

Nem értek egyet Komoróczy Géza professzorral, ha az Új Élet 1992. december 15-i száma 3. oldalán közölt idézet szerint a Sipos András és Virág Teréz Röppentyű világ című tévéfilmjében ábrázolt véleményem szerint „marranus identitású” család magatartását a „zsidó … Tovább »

Eszti és Beni oldala
(sz. t. g.): Álarcok mögött
Kállai R. Gábor: Az Én Az-zá válása
Jólesz László: Héber szavak átírásáról A kabala ürügyén
lesz-lász: Zsidó humor
Harangozó Márta: A kék Szerelem
Szegő György: Profán rózsaablak
Fabó Kinga: Hétköznapok
Nemes László: … Tovább »

Az önfelmutatás gyermeki örömével lapozgatom a Modern héber költők antológiát. Ez vagyok, ezek vagyunk.

Próbálom, forgatom a szavakat, nem túlzó-e a pátosz (mert valamennyi kell, ünnepi a

könyv, van-e, lehet-e közünk hozzá, van-e, lehet-e közük hozzánk a borító közé simuló … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Fazekas M. László: Nyers realizmus, túlzott líraiság
Jólesz László: Egy ablak szélesre tárul
Szántó T. Gábor: Szirtek és zátonyok között
Prieger Zsolt: Izrael színei
Szegő György: Megbékéléseink
J. Sz.: Koncert a Vigadóban
Róbert Péter: Zsidók … Tovább »

Könyvespolc

(Kertész Imre: Gályanapló. Holnap Kiadó, Budapest, 1992. 239 oldal, 180 Ft.)

„Könnyed depresszió” – írja nem egyszer a keletkezés harminc éve alatt Gályanaplójába a szerző. Hűvös eleganciával szemlélt neurózisát termelőerővé avatja, írói attitűdjéből adódó … Tovább »

Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »

A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »

Göncz Árpád úrnak

A Magyar Köztársaság

elnökének

Tisztelt Elnök úr!

Közelgő izraeli látogatása előtt szeretném felhívni a figyelmét egy olyan életműre, mely bizonnyal kiérdemelné a legmagasabb honi elismerést.

Itamár Jáoz-Keszt-et azt hiszem nem kell bemutatni … Tovább »

Else Lasker-Schüler: Egy dal
Turczi István: „A múltnak megvan a maga…”
Varga Sándor: Pesti mérnökök – Izrael országépítői
Turistaúton szülőföldünkön
Ambrus Katalin: A bűnüggyé oldott esszé
Egy katalógus: kulcs Scheiber Sándorhoz
Honvágy az időben
Róbert Péter: Régi … Tovább »

Ötvenhat nekem elsődlegesen ugyanazt jelentette a nyolcvanas évek elején, mint gimnazista nemzedéktársaimnak. A csendet, a kimondhatatlanságot, az inkább hallgatást, az „eseményeket”, a tényekkel való szigorú érvelést a hazugság ellenében, s hogy a kizökkent idő úgy zökkent helyére … Tovább »

Nem bánták meg, akik június 14-én ellátogattak a Vigadó Galériába. A Thury Levente kerámikus művész alkotásai között megrendezett Szombat Szalon azoknak is emlékezetes marad, akik a majd kétszáz fős tömeg miatt a kényelmes széksorokból kirekedve, a fal mellett szorongva nézték-hallgatták … Tovább »

A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsi­dó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember … Tovább »

Szívem Keletre vágyik

Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton,

hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom,

miként teljesíthetném esküm s kötelességem,

míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen.

Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom,

ha a … Tovább »

Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »

Kinek a feladata a kultúra?
Mintegy 70 ember, köztük 57 képviselőtestületi tag volt jelen március 31-én a Budapesti Zsidó Hitközség zárszám­adó (1991) és költségvetési (1992) küldöttgyűlésén.
Hiába a rendszerváltás, a magyarországi zsidó fiatalság a vallásellenes nyomás … Tovább »

A remény
Mi más jelképezné jobban egy nemzet identitását saját nyelvén alkotott irodalmánál, annak is talán legérzékenyebb részénél: lírájánál? Mi más jelképezné különbül egy állam szuverenitá­sát himnuszánál? Amikor 1887-ben Naftali Herz Imber papírra rótta versét, … Tovább »