Till Attila eddig is számos zsidó rendezvényen vállalt feladatot. Az elmúlt évben a Bálint Ház A rabbi, a pap, meg többiek című programjának volt állandó műsorvezetője. Arról kérdeztük, hogy érezte magát ebben a közegben és milyen a kapcsolata a zsidósággal.

Törvény-szerű?! Gyere és tanuld át velünk az éjszakát a Bálint Házban (Budapest VI. ker., Révay u. 16.)

hányom-vetem magam. Ébren álmodok. Állok valahol, talán a lágerben és hat fekete ruhás, pajeszos, kipás ortodox fiú áll körülöttem. Nagyfiúk, fölém magasodnak. Mondanám nekik, hohó, ti kicsik voltatok, a lágerben kisfiú volt minden hószed gyerek, olyan korú, mint az öcsém, benneteket … Tovább »

Halottakról nem jót kell írni, hanem jól, vagyis az igazat – tartja a közmondás, már ha pontosan fordítják. És bár Csurka István halálhírével vannak tele a lapok, mintha mégsem lenne teljes a kép. 
Visszafogottság, gyász, némi megilletődöttség érződik a sorok között, mintha … Tovább »

Carl Lutz, svájci diplomata emléke előtt tiszteletét rója le az „Üvegházban” (Budapest V. kerület, Vadász u. 29.) a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat. A megemlékezésre a Szombat Szalon keretében kerül sor 2012. március 27-én, kedden, délután 4 órától.

A piac idején Szombat Szalon beszélgetés:Szántó T. Gábort, írót, a Szombat főszerkesztőjét Csobánka Zsuzsa, költő, író kérdezi

A piac idején Szombat Szalon beszélgetés:Szántó T. Gábort, írót, a Szombat főszerkesztőjét Csobánka Zsuzsa, költő, író kérdezi

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

Marcona, kigyúrt férfi masszírozza szülés előtt álló feleségének vádliját, majd kollégáinak panaszkodik a kerti partin, hogy régóta nem fekhetett le vele.
Míg az izmos rendőr (Yiftach Klein) feleségéhez nyúl, gyengédség hatja át mozdulatait. Amikor a szombatköszöntő összejövetelen … Tovább »

Magyar költők vészkorszakról írt, és a soá emlékét idéző verseinek antológiája jelent meg angolul I Lived on this Earth… Hungarian Poets on the Holocaust címmel a februári londoni Zsidó Könyvhétre. A gyűjteményes kötetben 18 szerző szerepel a klasszikusoktól kortárs alkotókig.

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Czifrik Balázs: Emlékezetközösség
Az emlékezetközösség fogalmát sokfelől lehet értelmezni: Trianon felől, a Holokauszt felől, és persze a Rákosi-diktatúra felől. Van miből válogatni. Nálunk, a Kárpát-medencében külön érdekesség, … Tovább »

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. … Tovább »

Kevés, de sokatmondó gesztussal adja az emberré avanzsáló majmot Óbudán, a Krúdy házban, a Kultea színpadán Molnár Ildikó. Egyszer-kétszer leguggol, felváltva két öklére támaszkodik, hol az egyikre, hol a másikra helyezi súlypontját. 

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

Dagad a sár a falusi porta udvarán, azaz a Trafó színpadán, ahol a Staatsschauspiel Hannover vendégjátékában a Tiszaeszlári Solymosi Esztert adják. A Krúdy Gyula regénye nyomán készült előadás az ösztönök fékezhetetlen erejére helyezi a hangsúlyt. 
A darabor Mundruczó Kornál … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.