Kés, apa. Füstös petrólumlámpa.
Gyermekkor. Gyerek. Egy árnyék veszi le
a hegedűcskét a falról, s vékony, vékony, vékony
hóhangok hullanak fejemre.
Csend. Apa játszik és a hangok
levegőből kivésve, akár a fagyban,
lóg a kékre fagyott lélegzet
a hó fölött holdként, csillogóan.
 

“A zsargon a legfiatalabb európai nyelv, csak négyszáz éves, vagy ennél is fiatalabb. Még nem fejlődtek ki benne világos nyelvi formák, melyre igény lenne. Kifejezésmódja tömör és gyors, nyelvtana nincs. A nyelv kedvelői hiába próbálnak nyelvtankönyvet írni, a zsargon továbbra is beszélt nyelv marad, soha nem jut nyugalmi állapotba, de a nép nem is bízza a nyelvészekre.”

2010. május 14-én, pénteken az MR1 Kossuth Rádió Esti beszélgetés tudományról című műsorban Várkonyi Benedek Novák Attila történésszel és Szántó T. Gábor íróval beszélgetett Kafka hagyatékáról és a Szombat folyóirat az író munkásságának szentelt tematikus mellékletéről.

Az április 22-25 között sorra kerülő Budapesti Könyvfesztivál díszvendége a világhírű izraeli alkotó, Amosz Oz lesz. Izrael többször is irodalmi Nobel díjra jelölt írója látszólag 70 éves. Valójában legalább háromszáz esztendősnek tartja magát, hiszen más vidéken ennyi idő is kevés lett volna mindazon dolgok átéléséhez, melyeken keresztülment.

Kié Kafka? A Szombat folyóirat februári számának címe igen találó, hiszen nem csak a hagyaték körül kialakult, valóban kafkai perre utal, de arra is, hogy Kafka milyen sokféle hagyomány és elbeszélés metszetében tudta és nem tudta meghatározni saját identitását is. A lapszámbemutatón ott jártunk.
 

A világ első Izraeli Kulturális Intézete nyitja meg kapuit Budapesten idén ősszel. Február végi egyhetes programsorozatával még végleges kialakítása előtt lehetővé teszi a kultúrák közötti kölcsönös ismerkedést. Az IKI 2010 őszére tervezett megnyitásától a sokarcú izraeli kultúrát fogja bemutatni és népszerűsíteni Magyarországon oktató, szórakoztató, inspiráló programok és szolgáltatások felkínálásával….
 

Februárban a Szombat című folyóirat egy egész számot szentel a prágai születésű írónak, kedden pedig a Bálint Házban beszélgetnek a hagyatékáról abból az alkalomból, hogy a Szombat című folyóirat Kafkának szenteli februári számát.
 

Homok és csillagok

Süt fent a hold, a csillagok fénylenek,
végigömlik az éj hegyen és völgyben.
Öregecske könyvecskét olvasok
ezredszer, most is nyitva elôttem.

Szent és drága szavait olvasom,
s a hangot hallom: „Népem, szavamat adom,
számos leszel, mint csillagok
az égen, … Tovább »

Kerekasztal-beszélgetés és a Szombat folyóirat februári, Kafka-számának bemutatója

Brechtnél Amerikában üti fel fejét a fasizmus, a „finánctőke legreakciósabb, legimperialistább…” stb. formája (dereng még a dimitrovi meghatározás?), ám az Örkény Színház és a Budapesti Zsidó Színház előadásaiban Arturo Ui végső monológjában, a „védelem alá vont” … Tovább »

Az elhíresült Kertész Imre-interjú kapcsán a Litera körkérdést intézett írókhoz, irodalmárokhoz, történészekhez. Ez alkalommal Bán Zoltán András, Szántó T. Gábor és Tamás Gáspár Miklós reagálását olvashatják. A beérkező válaszokat folyamatosan közöljük.
 

Van valami elementáris közvetlenség Etgar Keret novellanyitányaiban. Úgy szólít meg az első mondat, mintha a haverod hívna fel és kezdene panaszkodni, hogy aztán nem tudod letenni a telefont. Ahogy a könyvet sem.

Iróniával ellensúlyozott melankólia lengi be a történeteket. A kisfiúét, … Tovább »

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

Több mint száz költő tartózkodott Budapesten a világ több tucat országából szeptember végén. A Költők Világkongresszusát idén Turczi István költő, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője elnökölte, és a számos budapesti helyszín között a Holokauszt Emlékközpontban is zajlott egy rendezvény. 

Szeptember végén, Budapesten rendezik a Költők XXIX. Világkongresszusát. A rendezvénysorozat egyik kétnyelvű, szinkrontolmácsolással zajló angol/magyar felolvasó estje és beszélgetése a Holokauszt Emlékközpontban zajlik. 

Szeptember végén Budapesten rendezik a Költők XXIX. Világkongresszusát. A rendezvénysorozat egyik kétnyelvű, szinkrontolmácsolással zajló angol/magyar felolvasó estje és beszélgetése a Holokauszt Emlékközpontban zajlik. 

Zsidó- és más negyedek – avagy Budapest egykor és ma címmel jelenteti meg tematikus szeptemberi számát a Szombat című kulturális folyóirat; az elsősorban a belső-erzsébetvárosi zsidónegyed múltját és jelenét bemutató lapszám ünnepélyes bemutatóját az európai zsidó kultúra napján, hétfő este tartották.

Van? Nincs, csak zsidó vallású/származású/identitású szerzők? Vannak bizonyos írók, akik a zsidó irodalomhoz tartoznak, más írók, költők, noha zsidó származásúak, nem feltétlenül sorolhatók ide? És ha van zsidó irodalom, miféle kritériumok alapján körvonalazhatjuk?

Kőszeg Ferenc az Élet és Irodalom július 3-i, 27.
számában, nemrég megjelent fontos és izgalmas könyve, a K. történetei kapcsán
adott interjút. A beszélgetés során szóba hozza Komlós Aladár A zsidó lélek
című, eredetileg 1929 júniusában, a Korunk folyóiratban megjelent írását,
melyet Komlós válogatott tanulmányainak kiadásakor szerkesztőként nem javasolt
felvenni a kötetbe, s erről magával a szerzővel is vitatkozott.

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.