Debrecenben született, édesanyjával együtt fél éves korában, 1944 júliusában a gettóból Bécsbe deportálták. Amikor felszabadultak, visszajöttek Debrecenbe. Apja családja, hat testvér és két szülő is Bécsben volt, az apa és nagyobb fiútestvére munkaszolgálatban, de csak apja … Tovább »

A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.

Az … Tovább »

Hava Pinhas-Cohen költő, irodalom- és művészettörténet tanár, a Kisufim nemzetközi zsidó írótalálkozó állandó szervezője 1955-ben született Izraelben. Szülei bulgáriai születésű holokauszttúlélők voltak. 

1989 óta szerkesztette a Dimui című izraeli és egyetemes … Tovább »

Gera Judit, emeritus professzorral és műfordítóval beszélget Várnai Pál.

Az Ön fordításainak köszönhetően az utóbbi években számos holland zsidó témájú könyv jelent meg magyarul. Ezek közül a legkiemelkedőbb Etty Hillesum naplója (1941-43) A 29 éves korában mártírhalált … Tovább »

A tegnap elhunyt világhírű énekes, szövegíró, költő és regényíró 1934-ben született a kanadai Montrealban. Korán elhunyt édesapja rá hagyott életjáradékának
jóvoltából, fiatal korától kezdve a zenének és a szövegírásnak élhetett.

“És itt, a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában, újra látom apám arcát…” Ma van a költészet világnapja. Michael Blumenthal, a gyakorta Magyarországon tartózkodó amerikai zsidó költő két versét tesszük közzé ebből az alkalomból.

1952. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka jiddis írókat és költőket végeztetett ki Sztálin a moszkvai Lubjanka börtönben. Egyikük, Perec Markis verseit közöljük az alábbiakban.

Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

A próbababák

Nézzétek. Nézzétek. – Összekuporodva ültünk a priccsünk deszkáin, ami ágyként,asztalként, padlóként szolgált. A tető nagyon alacsony volt. Csak ülni lehetett, behúzott fejjel. Nyolcan voltunk – a mi nyolcas csoportunk, amelyet csak a halál választ majd el –, … Tovább »

A magyar olvasó számára neve és művészete sajnos szinte alig ismert…

Kimenő

Barátok ajánlották az új lengyel filmet
az Oxford Street-i Akadémiában.
Így csatlakoztunk a mozipénztárak örök-melankolikus
sorban állóihoz. Eső bágyadt javaslatait fújta
felénk a szél és harmónika hangját.
Később a bársonyos sötétben, kínosan
bámultunk át … Tovább »

Nyolcan laknak

Nyolcan laknak,
de ágy csak kettőnek.
Ha jó az éjszaka,
ugyan hová dőlnek?
A papával hárman,
a mamával hárman:
kezek és lábak
nagy összevisszaságban.
S ha jő az éjszaka,
menni kell az ágyba,
akkor kezd a mama
vágyni a halálra.
Komolyan gondolja,
és nem … Tovább »

Kés, apa. Füstös petrólumlámpa.
Gyermekkor. Gyerek. Egy árnyék veszi le
a hegedűcskét a falról, s vékony, vékony, vékony
hóhangok hullanak fejemre.
Csend. Apa játszik és a hangok
levegőből kivésve, akár a fagyban,
lóg a kékre fagyott lélegzet
a hó fölött holdként, csillogóan.
 

Költészet

Egy sötétlila szilva,

az utolsó a fán,

vékony héjú és különleges, akár egy szem pupillája,

mely, akár az éjszakai harmat, eltakar

szerelmet, látomást, didergést,

s a hajnalcsillag fényében a harmat

eltűnik –

ez a költészet. Érintsd oly … Tovább »

RUTH FAINLIGHT

Lilit

Lilit, Ádám első társa
Feltételezte egyenjogúságát
Ezért elátkoztatott.

Isten ugyanabból a földből
Teremtette őt, mint Ádámot.
Lilit helytállt, ámulva
A különbség ötletén.

Ádám és Isten zavarban,
Megalázva. Igaza volt –
Egy … Tovább »

Perec Markis

Szárad a szélben az ázott deszkapalánk,

a föld feketéllik, puhán besüpped a talpam alatt.

Mit kéne kérnem ma még tőled,

szétázott föld, szétzilált kócos szél?

Mintha ma láttalak volna

e földön először…

És én, egy gyermek,

teljesen … Tovább »

Breszt-Litovszk, Odessza, Varsó, New York, London, Párizs, Palesztina és végül New York. Viharos magánélet, s közben amerikai női lapok szerkesztése. Egy jiddis költőnő a huszadik század első feléből.
 

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

Mani Lejb 1883-ban az ukrajnai Nizsinben született. A tehetséges és művelt cipész 1905-ben emigrált Amerikába, és cipőgyárakban dolgozott, míg a tuberkulózis nem kényszerítette rá, hogy könnyebb munkát keressen. A Di Junge művészcsoport vezéralakjaként az egyéni hangulatokat helyezte költészete középpontjába, és az orosz szimbolistákhoz hasonlatosan úgy vélte, hogy a hétköznapi érzéseket a költő képes művészetté alakítani.