Találatok ‘ S. Nagy Katalin’

Összesen 416 találat (121 - 140) : S. Nagy Katalin.

Magyarországi zsidó vallási szervezetek, intézmények emlékezetpolitikája II.

Írta: Komoróczy Szonja Ráhel - Bányai Viktória - Rovat: Politika, Történelem

A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)

A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »

Vona Gábor a Spinozában próbálta bizonygatni, hogy már nem veszi fel többé a gárdamellényt

Írta: Ádám Péter/kibic - Rovat: Hírek - lapszemle

Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Spinoza Színház politikai beszélgetés-sorozatának volt a vendége, ami már előzetesen nagy felháborodást okozott. Vona az este folyamán végig azt próbálta bizonygatni, hogy a zsidózós, gyűlölködő, szélsőséges párt már a múlté, hiszen mindenki, … Tovább »

„Szeretjük a magyar szenvedéstörténetet speciálisnak tekinteni”

Írta: Várnai Pál - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Görgey Gábor íróval, volt kulturális miniszterrel beszélget Várnai Pál

Íróként az Ön kedvenc műfaja a dráma, összesen 25-öt írt, a magyar irodalomban pedig meghonosította az újkori abszurd drámát. Kitüntették számos díjjal. Milyen eredményeire volt a legbüszkébb minisztersége … Tovább »

Nem cserélek elveket – Életút-beszélgetések Ferge Zsuzsával

Írta: Weiler Katalin - Rovat: Interjú, Történelem

Elhivatott tudós-tanár, kiváló szociológus és bölcs szociálpolitikus, a szegények, különösen a gyerekek iránt szenvedélyes felelősségérzettel megáldott mosolygós asszony: Ferge Zsuzsa. Barátai, kollégái régóta biztatták, hogy önéletrajzban, személyes hangú könyvben mondja el élete, kutatásai és szakmai küzdelmei tapasztalatát – ez idáig elhárította ezt. Tanítványának, Weiler Katalinnak most sikerült rábeszélnie, hogy az általa több mint 10 éven át felvett beszélgetéseket frissítve, kiegészítve, egybeszerkesztve adja ki nyomtatásban.

Nem hagyományos memoár, nincs benne önigazolás, annál több a tárgyszerű krónika, a bensőséges líra, a szemérmes vallomás, a tépelődő önismeret és a humor. Sokat megtudhatunk a ’30-as évek hazai demokratikus gondolkozású értelmiségéről, a családjáról, a barátairól, a II. világháborúról, az 1945 utáni lendületről, a Rákosi-rezsimről, 1956-ról és a Kádár-korszakról, az antiszemitizmusról, a szociálpolitika nehéz útjáról hazánkban. Heves szociális elkötelezettség, fiatalokat megszégyenítő aktivitás és szellemi nyitottság jellemzi az emlékezést. Szolid derű árad a könyvből: „Minden bajjal együtt szép, jó, szerencsés életem volt. […] Harmóniát kerestem, és ezt a személyes életemben gyakran megtaláltam.”
Agárdi Péter

[popup][/popup]