Életének 86. évében, 2016. május 11-én elhunyt Réz Pál Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. “Hangos memoárja” – életútinterjúja, melyet Parti Nagy Lajos készített vele, nemrég látott napvilágot. Ennek részletével búcsúzunk tőle.

85. születésnapjára tisztelgett a legendás irodalmi szerkesztő, a Holmi folyóirat alapító főszerkesztőjének munkássága előtt a Magvető Kiadó. Réz Pál és Parti Nagy Lajos beszélgetőkönyve, a Bokáig pezsgőben nemcsak egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról – írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát.

Hiánypótló kötetet jelentetett meg a 90 esztendős Péter László szegedi irodalomtörténész, helytörténész tiszteletére a szegedi egyetem néprajz tanszéke.

A Löw Immánuel – Tanulmányok című összeállításban Szeged egykori főrabbijáról, a botanikusról olvashatunk. Alig … Tovább »

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

“Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül?  Minden oldalon hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez … Tovább »

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Lehet-e egy zsidó arab?

Lehet-e egy arab zsidó?

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Lehet-e egy arab zsidó?

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

Elutasította az izraeli kormányfő a hadsereget ért bírálatot kabinetjének vasárnapi ülésén, amiért a katonai ügyészség eljárást indított egy katona ellen, aki agyonlőtt Hebronban egy már ártalmatlanná tett merénylőt.

Elutasította az izraeli kormányfő a hadsereget … Tovább »

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) mindhárom vasárnapi tartományi (Landtag-) választáson kevesebb szavazatot kapott mint öt éve, ezzel Angela Merkel kancellár pártja a választási “szupervasárnap” első számú vesztese az esti részeredmények szerint. Az újonc Alternatíva … Tovább »

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Történet, ideológia, propaganda

Nehezen túlbecsülhető jelentőségű történelmi dokumentumot kaptunk kézhez azzal, hogy megjelent Zimándi Pius István premontrei szerzetes naplója, amelyet az ország német megszállásától (1944. március 19.) fogva egy éve keresztül vezetett. Érdemes összeolvasni az általa leírtakat … Tovább »