Zsidó óvodák Budapesten

Aviézer Ravitzky: A kinyilatkoztatott vég és a zsidó állam. Kalligram kiadó, 2011. 384 oldal, 2700 Ft.
Aviézer Ravitzky izraeli történészprofesszor nagyszabású eszmetörténeti feladatra vállalkozott művében: a hagyományos zsidó messiáseszme és a cionizmus viszonyát, konfliktusos … Tovább »

Az Aranycsapat 12. tagjaként emlegetik, sportrajongók családtagként szeretik, hiszen évtizedekig lakások állandó vendége volt – a hangja mindenképpen. Elmúlt kilencven éves, de még mindig sportosan vezet, mindennap több újságot olvas, feleségével moziba jár, s készül a londoni olimpiára, ahol újra mikrofont ragad. Május 25-én a FIFA egyik legrangosabb díját, a nemzetközi szövetség érdemrendjét kapta meg Budapesten.  

Megjelent a Szombat májusi száma, melyet döntően tízen-huszonéves fiatalok írtak saját korosztályukról, többek között zsidósággal kapcsolatos élményeikről. Címkefelhők: Akkezdet Phiai, Barcelona, Ökokibuc a Negevben, Marom, kocsmapult és liturgia. Emellett interjúztunk Kőszeg Ferenccel és Alföldi Róberttel is.

{loadposition include}
Hogyan lehet beépíteni a magyar középiskolai oktatásba a zsidó kultúra lényegi ismeretét, hogyan lehet az antiszemitizmus ellen oktatási módszerekkel fellépni? Hogyan lehet elérni, hogy a diákoknak legyen némi tételes, előítéletektől mentes ismeretük a zsidókról … Tovább »

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze az alábbiakban válaszolt a tiszaeszlári vérváddal kapcsolatos Jobbikos parlamenti felszólalással kapcsolatos kérdéseinkre.

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

Egy fotó az 1940-es évek elejéről, Szegedről. Egy jómódú zsidó vaskereskedő család önfeledt, boldog pillanatait látjuk. Családi ünnep van, tán születésnap, talán más alkalom. A háború poklának egyelőre nyoma sincs, a képen legalábbis semmi ilyesmi nem érzékelhető. Pedig … Tovább »

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

Lehet-e és van-e Magyarországon zsidó lobbi? Az amerikai zsidó szervezetek érdekérvényesítő tevékenységéről 2011. októberi számunkban írtunk, most pedig arra vállalkoztunk, hogy kiderítsük, Magyarországon van-e zsidó lobbi, milyen feladatokat végez, illetve miket kellene ellátnia.

Örkény István 100. születésnapja alkalmából rendezett tárlaton ritkán látott és néhány most bemutatásra kerülő fotó és dokumentum idézi fel a Kossuth-díjas író életét. A kiállítást az érdeklődők március 29-től május 31-ig tekinthetik meg a Cultiris Galériában.

„Közel 50 évig tartó tevékenységével rászolgált, hogy a hírszerzés legnagyobb alakjainak Panteonjában legyen a helye.” Ezt a CIA tanulmánya írta Radó Sándorról. Nemrég múlt harminc éve, hogy elhunyt a Vörös Hadsereg katonai hírszerző szolgálatának (GRU) legendás ügynöke, térképész és földrajztudós. 

Izraeli kutatók még iráni kollégáikkal is képesek együttműködni, ha tudományos kérdésekről van szó. A tudomány nyelve egyetemes, és a leginkább alkalmas az ellentétek áthidalására. Egyebek közt erről beszélgettünk Daniel Hershkowitz, tudományos ügyekért felelős izraeli miniszterrel, aki a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt működő World Science Forum tanácskozásán vett részt Budapesten.

…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…

Zsidó civil szféra – ezzel a címmel indítjuk útjára kéthavonta jelentkező, új rovatunkat. Többek közt Kovács András és Forrás-Biró Aletta tanulmányára és saját tapasztalatainkra támaszkodva állítjuk: Magyarországon a zsidó szervezeti struktúra kiépült. Úgy gondoljuk, érdemes … Tovább »

Noha korábbi hírek szerint az újonnan alakult Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége is azon kiváltságosok közé számított, akik a 2011. évi CCVI egyházügyi törvény módosításakor megkapják az egyházi státuszt, végül erre – úgy látszik – nem kerül sor. A politika útjai kiszámíthatatlanok. 

A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.