A holokauszt nemcsak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában.

Az elmúlt héten nem hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a haladó szellemű zsidógyűlölet egyik jeles képviselője.

Björn Freiberg győri színész, a Széchenyi- egyetem korábbi oktatója is játszik a Saul fia című filmben, amely az utóbbi 30 év legnagyobb magyar filmes sikereként a zsűri nagydíját kapta a Cannes-i Filmfesztiválon.

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet – hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.

Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be Szatmárnémetiben Lendvai Zoltán rendezésében.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Nemes Jeles László filmje, a Saul fia kapta a zsűri Nagydíját a 68. cannes-i filmfesztiválon vasárnap este.

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia elnyerte szombaton a francia Francois Chalais-díjat is a 68. cannes-i filmfesztiválon, ahol előzőleg megkapta a nemzetközi kritikusok díját. A nemzetközi sajtó hat filmet tart esélyesnek az Arany Pálmára, köztük a magyar filmet is.

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Interjú Mérő Verával

Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.

Csütörtökön teltház előtt levetítették újságíróknak Cannes-ban Nemes Jeles László filmjét, a versenyprogramban is induló Saul fiát. A filmet megtapsolták, de utána nem bírtak nyilatkozni.