A jelenlegi izraeli vezetés jobban aggaszt, mint az ellenséges környezet – mondta Meir Dagan, a Moszad egykori vezetője, a tüntetés vezérszónoka.

A Bálint Házban bemutatott előadás az 1920–1945-ig tartó korszak zenei világát és korabeli dalait eleveníti fel. Narrátor: Hegedűs D. Géza.

Átnevezhetik a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endréről elnevezett gyakorló gimnáziumát. A lépés ellen az intézmény egyik tanára, Barok István formált véleményt saját Facebook-oldalán. Az írást változtatás nélkül közöljük.

Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója

Felszólították a főváros XIII. kerületi önkormányzatának képviselői a testület jobbikos tagját, Benke Lászlót, hogy mondjon le mandátumáról, mert a politikus ülve maradt, amikor a képviselő-testület ülésén egy perces felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira.

Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.

A beregszászi magyar főiskola konferenciát szervezett a kárpátaljai deportálások hetvenedik évfordulójára, melynek vendége voltam.

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Interjú Szegő Györggyel, a Műcsarnok igazgatójával

Szegő György neve ismerősen cseng azok előtt, akik a legendás kaposvári Marat/Sade előadás díszlettervezőjeként, művészetkritikusként ismerték meg, ahogy azok előtt is, akik a zsidó kultúra kedvelőiként olvasták írásait, … Tovább »

 Történelem, politika, sajtó, irodalom (1993–2013)

Patrick Modiano irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól 2014. novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének részleteit közöljük.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének

A legutóbbi párizsi gyilkosságokra utalva arról beszélt, hogy “a demokrácia nem tudja megvédeni magát”.

A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.

Lassú, méltóságteljes beszéde volt, ha anekdotát, ha viccet mondott, akkor is. Azt hiszem, írásaiban sem tudta a tempót felgyorsítani. A színész Sinkovits Imre évekig járta az országot Egy katona megy a hóban című hosszú versével; az emberekben még nem fakult el a havas … Tovább »

1944-ben a zsidónak minősített természetes és jogi személyek ingó és ingatlan vagyonának megszerzése iránt – amint azt számos korábbi bejegyzés illusztrálja – igen széles “érdeklődés” mutatkozott lakossági és közületi részről egyaránt.

Az alábbiakból az ismerhető … Tovább »

Szubjektív beszámoló a Soá 70-ik évfordulójának pécsi megemlékezéséről

Az amerikai székhelyű Simon Wiesenthal Központ ez évben ismét közzétette a legsúlyosabb antiszemita incidensek „toplistáját”.

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) mellett számos civil szervezet és magánszemély mondott le a holokauszt emlékéve alkalmából elnyert állami pályázati támogatásról. A különféle zsidó közösségi szervezetek és magánszemélyek is azért mondtak le erről … Tovább »