A psiszkei iskola.

Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.

Elie Wiesel már életében intézménnyé vált. A khurbn, a soá emlékezete, egy kiirtott nép, füstté vált holtak nagykövete volt.

88 éves korában elhunyt Elie Wiesel, Nobel-békedíjas zsidó író.

Kövesi István újlipótvárosi mészáros gyűjteménye a hatvanas-hetvenes évekbeli magyar műgyűjtés egyik legkiemelkedőbb egyéni teljesítménye.

A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.

A Budapest Bacon két történészprofesszorral, Karsai Lászlóval, majd Szakály Sándorral közölt interjút a közelmúltban. A pénteken megjelent Szakály-interjúra most Karsai egy saját írással reagál, amit az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közlünk.

A … Tovább »

A Szombathelyről és környékéről elhurcolt mártírok emlékére holokauszt-megemlékezést tart  a Szombathelyi Zsidó Hitközség
a deportálások 72. évfordulóján:

2016. július 3-án (vasárnap), 11 órakor.

A megemlékezésen az imatermi gyászmisét követően koszorúzásra kerül … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

Szondi-Radványi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner-vonaton menekült el 1944-ben Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott, sorsáról a közzétevő Kovács András Bálint írásában olvashatnak, az alábbiakban pedig közreadjuk magát a dokumentumot.

Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról. Az MTA nem bánt kesztyűs kézzel a Horthy-korszak kultuszminiszterével.

Jelentős történetíró volt, és egyes tudományos munkái kiállták az idők próbáját. Ugyanakkor szakpolitikusi tevékenységén … Tovább »

 A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora

 …aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »

Köves Gábor, a Magyar Narancs számos művészinterjújának szerzője Mi az, hogy nagymenők? címmel az elmúlt tizenhárom évben a hetilapban és más újságokban megjelent beszélgetéseiből válogatott: a kötetben mások mellett Paul Austerrel, Eric Idle-lel, Umberto Ecóval, a Pussy Riot … Tovább »

A Bálint Ház éjszakáján.

Sávuotkor, a Tóraadás ünnepén ismét izgalmas előadások, viták, beszélgetések várják a kicsit másképp bulizókat. Közösségi élmény, boldog és tartalmas kialvatlanság! Velünk lesznek az elmúlt időszak fontos témáinak képviselői, slammesek, … Tovább »

A gyűlöletbeszéd és a terrorizmus elleni küzdelem fontosságáról beszélt Trócsányi László magyar és Ajelet Sakedizraeli igazságügyi miniszter újságíróknak hétfőn a Parlamentben, miután kétoldalú tárgyalásokat folytattak Budapesten.

Trócsányi László azt mondta, hogy … Tovább »

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.

Debrecenben elkezdődött a hitközség hagyományos nemzetközi konferenciája

avagy: Lefitymálva vidéken

Megdöbbenéssel figyeljük mind a Soros Alapítványt, mind pedig Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]