Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban – tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

A Dés András Trió 2007 októberében mutatkozott be Budapest egyik kedvelt jazzklubjában. Azóta számos klubban és fesztiválon felléptek már nagy sikerrel.
 

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

A pusztítás könyvét még titokban írta. Eddig huszonhét nyelvre lefordított, A fehér király című regényével pedig az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar könyvsikerét produkálta, melyet nemcsak a magyar irodalomra hagyományosan fogékony Németországban, de az Egyesült Államokban is elismerően fogadott a kritika. Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen, 1988 óta Magyarországon él.

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az utóbbi hetekben kezdek lassan leszokni a kuruc.infó-ról. Egyrészt alighanem azért, mert szerelmes vagyok, és ez elfoglal, másrészt pedig azért, mert egyre többet jár a fejemben Szép Ernő zseniális kispublicisztikája, amit majd később idézek.

XVI. Benedek pápa amerikai zsidó szervezetek vezetőivel tartott minapi megbeszélése után félreérthetetlenül leszögezte: a holokauszt tagadása tűrhetetlen és elfogadhatatlan. Különösen azoknak kell ezt belátniuk, akik a Szentírás üzenetét hirdetik. Ugyanakkor pár héttel ezelőtt a Vatikán a Holokausztot tagadó (nézetei miatt II. János Pál idején kiközösített) püspök, Richard Williamson rehabilitálásával borzolta a demokratikus nagyközönség idegeit. Ellie Wiesel most ismét kiátkozását követeli.

“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

Chanuka estéjén, villamosra várva a Nyugatinál, láttam, amint odaát, a Skála-Metró előtt, egy stilizált, kivilágított menóra tövében néhány kipás, részint pajeszos fiatalember táncolt és énekelt. Ők voltak a zsidók. 

Az alábbi dokumentum az 1941-es Kamenyec-Podolski deportálások és tömeggyilkosságok ügyében tavaly lezárult rendőrségi vizsgálat végterméke. 

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

Vasárnap még lövöldözések tarkították a tűzszünetet a Gázai övezetben. Izrael szombat este hirdetett fegyvernyugvást, a Hamász pedig másnap közölte: egy hétig nem támadja a zsidó államot. A háborúnak ezzel valószínűleg nincs vége. Valki László nemzetközi jogásszal, az ELTE ÁJK professzorával a konfliktus hátteréről beszélgettünk.

A Mazsök elmúlt félévének története

2008. november 6-án annak rendje és módja szerint kiküldték a meghívókat a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) kuratóriumának ülésére. Aztán két nappal a meghirdetett időpont (november 26) előtt az ülést törölték. … Tovább »

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Bizonytalan és válságos év előtt állunk, s ilyenkor bármennyire sajnálatos is, nem lehet hagyományos újévi köszöntőt mondani – bocsátotta előre újévi beszédében csütörtökön Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint most mindenkinek a saját életében is valamilyen választ kell adnia a válságra.

Megjelent egy levél Morvai Krisztinától (Tisztelt Élet és Irodalom Szerkesztősége!, Élet és Irodalom, november 14.). Paradoxon: foglalkozni vele fölösleges, nem foglalkozni tisztességtelen. Ki akarna leszállni ebbe a gonosz, kanálisszagú alvilágba?