Összesen 120 találat (81 - 100) : Rózsa T. Endre.
Hőskorszaki töredékekEmlékezések a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület fényes napjaira – interjúrészletek
1986-1988: előzmények
1986 táján Budapesten járt Avri Béni, magyar származású kibucos veterán, titkos aliját szervezni. Elvittük őt a Béke szálló presszójába, … Tovább »
Fent és lent
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület tizedik születésnapjára
Bevezető: a kör bezárul
Az 1998 nyarán a Mazsihisz által rendezett nagyszabású Zsidó Kulturális Hét nemcsak nyitánya, hanem záróakkordja is volt egy korszaknak: ezzel teljesedett ki a zsidó hitközség … Tovább »
Ellenséges propagandatevékenység
Titkosszolgálati jelentések az alakuló Mazsikéról
1988. július 20.
Ellenséges propagandatevékenység. A szervezet hírforrása arról értesült, hogy értelmiségi körökben Magyar Zsidó Kulturális Egyesület megalakulását tervezik. Fő szervezői: … Tovább »
(Frojimovics Kinga-Komoróczy Géza-Pusztai Viktória-Strbik Andrea: A zsidó Budapest. Városháza és MTA Judaisztikai Csoport kiadványa, 1995. 793 oldal, 2490 forint)
Kicsit megkésve íródik ismertető a Szombat olvasói számára a Komoróczy Géza szerkesztésében a Hungária Judaica 7. … Tovább »
Egymást sértő sértett felek, 1997. január
Ifjú barátom (ismerjük egymást zsidó körökből, ahogy mondani szokták) hangulatfestő cikkindításával s kitűnő – mert szembesítő – mottóválasztásával egyetértek. Az engem minősítő-elítélő sorokkal ha megvárja a következő … Tovább »
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március 1.
Egy kis statisztika
Hazánk közoktatásügyének állapotáról számol be a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek az Országgyűlés elé terjesztett huszonötödik jelentése. E terjedelmes műben megtaláljuk a zsidó közoktatásügyre … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Átveszik a hitközség irányítását?
A századfordulóhoz hasonlóan a kelet-európai zsidóságnak ismét egyik menekülési célpontja Berlin. 1989 óta négyezren érkeztek a városba.
Többségük azonban keveset tud a vallás előírásairól, a hagyományokról – írja a Der Spiegel.
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »
Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »
Szegő Krisztina: Washingtoni szédertől a Vállalkozók Pártjáig
(róbert): A kárpátaljai megmaradtak
Kroó László: „Tiszteletbeli zsidó lettem”
Széljegyzetek
Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll…
Válasz Raj Tamásnak
(g.j.): Hitközségi küldöttgyűlések
Bognár … Tovább »
Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És akkor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt bennem személyes sértettség, … Tovább »
Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampányát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik antiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »
Tudósítás a MAZSIKE közgyűlésről
A Hitközség patinás Goldmark-termében tartotta beszámoló közgyűlését a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A helyszín ténye önmagában is fejlődést jelent a szervezetek viszonyában, az azonban korántsem, hogy a vezető főrabbit elfelejtették … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
A Magyar Rádió elnöke a miniszterelnök által javasolt rádiós alelnökök kinevezésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy számára egyedül Rózsa T. Endre személye kifogásolható, mert ő „egy etnikai kisebbség a magát etnikumként meghatározó magyarországi zsidóság országosan … Tovább »