Összesen 40 találat (1 - 20) : Pollák Jenő.
1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.
Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
1949-ben két, Füredre visszaköltözött holokauszt túlélő gyerekeként születtem, akik a háború előtti családjukat teljesen elveszítették.
Apám, Oblatt Sándor évtizedekig a Liszt Ferenc utcában lévő, ortodox felügyelet alatt működő zsidó üdülő vezetője volt … Tovább »
Dicsérni jöttem a bonyhádi zsidókat, nem temetni.
A krematóriumok felszálló füstjét nem lehet eltemetni, 77 év után sem.
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „bonyhádi zsidónak”!
Volt közöttük: … Tovább »
Gunter Demnig német képzőművész 2019. szeptember 12-én Salgótarjánba érkezik, ahol civilek és a a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a következő napokban (szeptember 12-16.) 10 településen mintegy 100 botlatókövet helyez el.
Egy embert csak akkor felejtenek el … Tovább »
Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.
Levélváltás Zoltai Gusztávval
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úr részére
Tisztelt Igazgató Úr, kedves Gusztáv!
Hétfőn küldött faxodból egyértelműen kiderül, hogy a hitközségi vezetők nem kívánnak válaszolni a Szombat, választásokkal kapcsolatos körkérdésére. … Tovább »
Új Kuratórium a Mazsök élén
Közel egy éves interregnum után, május 4-én ült össze a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány új kuratóriuma. Az ülés napirendjén két téma szerepelt: a Mazsök bizottságainak felállítása, valamint a szervezet előző évi beszámolójának … Tovább »
„Az antiszemitizmus elleni küzdelem nem feltétlenül pénzkérdés”
Tudósítás a Bzsh április 19-i közgyűléséről
„Add Istenem, hogy a közgyűlés képviselői megoldást találjanak a sokat szenvedett budapesti zsidóság problémáira… Hogy zsinagógáink ismét zsúfolásig … Tovább »
Kemény vita, egységes szavazás
Tudósítás a Mazsihisz április 22-i közgyűléséről
A közgyűlésén meglepő módon zsúfolásig megtelt a díszterem: a hátsó sorokban, eddig szokatlan módon vagy 25-30 fiatal foglalt helyet. A nyitóima után a hagyományok szerint Zoltai Gusztáv … Tovább »
Ingatag ingatlanügyek
Minden a Budapesti Zsidó Hitközség 2000. április 6-i közgyűlésén kezdődött. Olti Ferenc Mazsihisz-alelnök itt javasolta, hogy a hitközség gazdálkodását független könyvvizsgáló cég bevonásával világítsák át.
A javaslat ellen akkor többen felháborodottan … Tovább »
Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)
Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallásban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael teljesen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »
Eseménytelen BZSH-közgyűlés
Szokatlanul nyugodt légkörben tartotta rendes évi küldöttgyűlését 2000. november 30-án a Budapesti Zsidó Hitközség.
Deutsch László nyitóimája után Lancz Tibor elnök negyvenhét jelenlévővel a küldöttgyűlést szavazó- és határozatképesnek … Tovább »
Lemondott az országos főrabbi
Beszámoló a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége küldöttgyűlésének háromnegyed évi üléséről
Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a 119 szavazásra jogosultból 68-an vannak jelen, így … Tovább »
„Ezután minden másképpen lesz”
Beszámoló
1999. november 7-én tartott küldöttgyűléséről
„Telt házzal” zajlott a Mazsihisz féléves beszámoló küldöttgyűlése. A szokásos bevezető formaságok (ima, Zoltai Gusztáv optimizmust sugárzó beszámolója és Hajabács … Tovább »
Zárszámadás, költségvetés
Bzsh: Optimista beszámoló, kétkedő kérdések
Április 29-én tartotta zárszámadó képviselő-testületi ülését a Budapesti Zsidó Hitközség. Az összejövetel létszáma és hangulata meg sem közelítette a pár héttel ezelőtti tisztújító ülését. … Tovább »
Mazsihisz: a kivonulások ülése
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999. május 2-i képviselő-testületi ülésén Tordai Péter levezető elnök, a Mazsihisz két héttel korábban megválasztott elnöke megállapította, hogy 65 küldött van jelen, miáltal a küldöttség … Tovább »
Hitközségi választások
Új elnökök, régi igazgató
Kampány – zárt ajtók mögött
A Budapesti Zsidó Hitközség (Bzsh) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tisztújító küldöttgyűléseinek előkészítése a régtől megszokott, népi demokratikus … Tovább »