A nyírbátori zsidókra emlékeztek – hetven év múltán először

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nekirontott a MAZSIHISZ-nek.

Különböző civil szervezetek, illetve magánszemélyek eddig 106,6 millió forintnyi állami támogatásról mondtak le a holokauszt-emlékévhez kapcsolódó projektjeik esetében. Az alábbiakban olvasható a bejelentők listája, illetve eredeti pályázati vállalásuk, amelyet a többség az … Tovább »

A létszám 150 fő

Heisler nem számít változásra, és erőt mutat. „A döntést meghoztuk, megyünk tovább” – közölte.

Más közösségek bejelentése után 5-én a Nyíregyházi Zsidó Hitközség is lemondott a Civil Alaptól elnyert támogatásról.

“A Nyíregyházi Zsidó Hitközség – a tagság túlélőinek teljes egyetértésével – ezennel lemond a Civil Pályázaton nyert nyolcmillió Ft-ról. Nem kíván … Tovább »

Felmérés az antiszemitizmusról, Interjú A. B. Jehosua izraeli íróval, Rosenfeld gyümölcse: vidék és modernizáció, Erosz, misztika, képzőművészet…

2013.június 2-án 16,00 órai kezdettel mutatta be Fekete Dániel és Mike Ádám szerzőpáros az általuk komponált rockoratóriumot a Debreceni Református Nagytemplomban.

Az eseményen ott volt és köszöntőt mondott Horovitz Tamás a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, a Közép- és … Tovább »

2013. június 2-án mutatja be Fekete Dániel és Mike Ádám szerzőpáros az általuk komponált rockoratóriumot a Debreceni Református Nagytemplomban. A szervezők hangsúlyozzák a rendezvény ökumenikus jellegét.

A rock oratórium 2011-ben szólalt meg először a Kápolnás Utcai Zsinagóga … Tovább »

Tudósítás a Mazsihisz közgyűléséről
Feldmájer Péter bukásával végződött a Mazsihisz rendkívüli közgyűlése, melyet Feldmájerrel szemben álló képviselők kezdeményeztek. Egy váratlan húzással, végül, lényegében Zoltai puccsolta meg az elnököt. Az okok összetettek. Az … Tovább »

Gyertyát gyújtanak és így tiltakoznak a rasszizmus ellen a történelmi egyházak és az önkormányzat a Nagytemplom előtt.

A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.

A Mazsihisz tisztújításán az újra elnökké választott Feldmájer Péter
viszonylag simán vette az akadályt, de már önmagában az meglepetést
okozott, hogy ellenjelöltek is indultak vele szemben. Zoltai Gusztáv
ügyvezető igazgatónak viszont nem akadt kihívója.

A Nyíregyházi Zsidó Hitközség a közeljövőben tervezi a zsidó temetőben az 50-es években felállított mártírok emlékfalának felújítását.
 

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

Hitközségi választások
Új elnökök, régi igazgató
Kampány – zárt ajtók mögött
A Budapesti Zsidó Hitközség (Bzsh) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége (Mazsihisz) tisztújító küldöttgyű­léseinek előkészítése a régtől megszo­kott, népi demokratikus … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »

Január 12-én jelent meg a Magyar Hírlapban a grúz-zsidó be­vándorlókról szóló riportom rövidített változata, míg a teljes szöveg a Szombat januári számában látott napvilágot.

A megjelenés estéjén Nagy Tibor hívott fel telefonon la­kásomon nyíregyházáról, az az újságíró, … Tovább »