Összesen 545 találat (501 - 520) : Nemzeti Színház.
Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az állam védelme alá helyezi. Mindez jelentős szemléletváltozást tükröz, miután Izraelben … Tovább »
Egyenlőség, 1896. március 6.
Nem kérünk az új hazából
Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára
Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó … Tovább »
Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről
Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a lengyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?
A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…
Ez … Tovább »
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Ez az írás a Nagyvázsonyban született, legendás férfiről szól. Fantasztikusan hosszú ideig ült a polgármesteri székben. Megválasztása előtt Ben Gurion közvetlen munkatársa volt; a miniszterelnökség államtitkáraként dolgozott.
Mindenkinek, még New York polgármesterének is … Tovább »
RÓMAI KORBÓL SZÁRMAZÓ, HÉBER FELIRATÚ SÍRKÖVEKET TALÁLTAK ÓBUDÁN AQUINCUM FELTÁRÁSAKOR * A XI. SZÁZADTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG A MAI ALAGÚT UTCÁNÁL TEMETKEZTEK ELŐDEINK * A PESTI CHEVRA KADDISA 1788-BAN ALAKULT
Ros Hásono előtt és a két nagy ünnep között benépesülnek a temetők, … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
A Bukaresti Jiddis Színház, a határontúli magyar színházak fesztiváljára (!) érkezett Magyarországra. Az alkalmat felhasználva a Goldmark teremben Georg Kreisler: Ma este: Lola Blau című darabját adták elő. Gadó János a színház rendezőjével, Jean Waldmannal és irodalmi titkárával, … Tovább »
Ahogyan minden évben, az idei színházi szezon végén is hirtelen fölélénkült az évadba belefáradt játékkedv: vendégjátékok sora érkezett a hazai színpadokra.
Szerencséje volt a budapesti közönségnek, ezúttal több igazi színházi csemegét láthattunk, és a zsidó kultúrát … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
„Zsidó bédekker” a címe a Hadasscih című amerikai magazin egyik állandó rovatának. Nemrégiben riportere, Walter Ruby Birobidzsánban járt. Útibeszámolóját rövidítve közöljük.
Négy óra hosszat kietlen tájon halad át a vonat, míg végre befut Birobidzsánba. Az állomáson … Tovább »
Berger István (1937-1994) halálára
טפו וגם כלו יודעי פגיעה סדר תפלות במענה לשונם להביעה
(Neila-ima, Jóm Kippur)
Tisa be-Av előtt három nappal hunyt el. Mintha őt is beérte volna a ketev meriri, a böjtnapot megelőző Dreiwochen déli óráinak … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
A szocialista országokban bekövetkezett rendszerváltás elvben lehetővé tette a fasiszta és kommunista rezsimek által kisajátított tulajdon visszaadását az eredeti tulajdonosoknak. Ám az erre szolgáló törvények számos esetben nem kielégítőek, és ami ennél is súlyosabb, diszkriminatívek … Tovább »
Monodráma?
Mi sem látszik időszerűbbnek, amikor Kelet-Európa legújabb poklait kényszerűen minden vacsorához feltálalja az elektronika, mintsem a megsemmisítő táborok valamelyik máig túlélőjét meghallgatni. Azt hihetnénk hittük ’89 után, még a délszláv és karabahi háborúk, … Tovább »