Összesen 468 találat (421 - 440) : Nagy Gergely .
A helyzet
Négy hónapja nézünk farkasszemet a szerkesztőségben egy kisebb halom kézirattal, magnófelvétellel, jegyzettel. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) vezetőségi tagjaival készült beszélgetéseket, interjúkat lapzártakor gondosan félretoljuk, mert feldolgozásukra … Tovább »
Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsidók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szempontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »
Bollók János válasza meggyőzött arról, hogy első dolgozatommal kudarcot vallottam. A jelek szerint nem sikerült Vitapartnerem számára világossá tennem, hogy milyen megfontolások alapján részesítettem kemény kritikában a Philón-kötetben található állításokat. Kritikám … Tovább »
(Válasz Visi Tamásnak)
Mielőtt Visi Tamás: Egy vitatható Philón-értelmezés című vitairatának (Szombat 1996. VIII/3., 24-27.) végigolvasása után bárki végképp elbizonytalanodnék, hogy milyen könyv ismertetését és kritikáját olvasta, emlékeztetném, hogy Philón Alexandrinosz … Tovább »
Jancsó Miklós „zsidó tárgyú” filmjei
„Zsidó tárgyú”? Tegyük idézőjelbe a címbéli meghatározást. Mert mi volna e „tárgy”? Magyar tárgyú a Szegénylegények? Orosz (szovjet) a Csillagosok, katonák? Olasz a Pacifista? Ha a táborokról szólunk, az „zsidó tárgyú”? … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?
A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata
Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző típusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsidó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »
AZ IZRAELI TITKOSSZOLGÁLAT ÚJ MŰKÖDÉSI TERÜLETE A Rabin-gyilkosság óriási csapást mért a mindeddig legendás hírnévnek örvendő szervezet reputációjára: az arab terroristák ellen oly eredményesen tevékenykedő Sin Bét a „hazai” szélsőségesek ellen tehetetlennek bizonyult. … Tovább »
Emlékülés a zsidó felekezet egyenjogúsításának centenáriumán
„Az izraelita vallás törvényben bevett vallásnak nyilvánítatik” (1895. évi XLII. T.cz. 1 paragrafusa)
Ezzel a mondattal kezdődik az 1895. évi XLII. tc. első paragrafusa, az azóta recepciós törvényként emlegetett … Tovább »
A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.
Nem könnyű már azt sem meghatározni, ki a zsidó? Izraelben … Tovább »
Egyenlőség, 1895. április 19.
Istentisztelet utczán és udvaron
Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hitközség fölépíti elébb 3-emeletes iskoláját a Kertész … Tovább »
1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.
Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »
Ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg kapuit 1994. október 16-án vasárnap Budapesten a VI. kerület Révay utca 16. szám alatt a Magyar Zsidó Közösségi Ház. Az Amerikai JOINT Magyarországi Irodája, a Londonban élő Bálint család, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, … Tovább »
Székelyek és zsidók
A második világháború előestéjén, Turnu-Severinben, egy hajó fedélzetén, folytak a tárgyalások a magyar-román határkiigazításról – eredménytelenül. Botosaniban értesültünk az egyezkedés kudarcáról, mint magyar, illetve zsidó munkaszolgálatosok. Összecsaptak … Tovább »