Az interneten kampányol és próbál híveket szerezni – mindenekelőtt a fiatalok körében – a német szélsőjobboldal.
 

2009. július 24. Önéletrajzának, a Bicikliző majomnak a végén kijelenti, hogy „Egész életemben Auschwitzot és a Gulágot akartam megérteni.” S miután kiderült, hogy, különösen Auschwitzot, nem lehet megérteni, e nagy kitérő után végre foglalkozhatott azzal, amivel szeretett … Tovább »

A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom (Hungarian Freedom Fighter Movement – Cleveland, Ohio, USA) néven ismert hungarista szervezet elnöke, az újnyilas Szittyakürt főmunkatársa, 2009. július 20.-án nem túlzottan igényes megfogalmazású közleményt juttatott el a magyarországi és külhoni radikális csoportokhoz az alábbi szöveggel: „A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy életre hív egy szervező bizottságot, hogy a nemzeti emigrációval elősegítse a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-es választási kampányát. 

Kiterjedt bűnhálózatot számolt fel az FBI. A gyanúsítottak – akik között politikusok és rabbik is vannak – a korrupciótól a pénzmosáson át a szervkereskedelemig sok mindennel foglalkoztak.
 

Morvai Krisztina „obszcenitásairól” nem lenne érdemes beszélni, ha vezetésével a szélsőjobboldali Jobbik nem szerzett volna három képviselői helyet az Európai Parlamentben – írta csütörtökön megjelent számában a Le Nouvel Observateur című francia hetilap. Egy francia elemző szerint a magyarokat felszarvazta a történelem.

Az ultrajobb pozitív hallucinációira (hogy olyat látnak, ami nincs, pl. zsidó világkonspiráció), nem felelet, hogy olyat sem akarunk látni, ami van: jobbszélső kihívás a pluralista többpártrendszernek.
 

Egy hónap alatt tízezer aláírás gyűlt össze a Nem az ÉN Nevemben mozgalom honlapján, amelyet az Európai Parlamentbe bejutott Jobbik elleni tiltakozásul indítottak civilek. Az aláírók azt jelentik ki, hogy őket a Jobbik három mandátumot szerzett politikusa nem képviseli.

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Nemcsak a Jobbik, hanem – néhány óra eltéréssel – antifasiszta szervezetek is demonstrálnak majd szombaton a Szabadság téren.
 

Pénteken a leeds-i büntetőbíróság több mint négy-, illetve több mint kétévi elzárásra ítélt két észak-yorkshire-i férfit, akik némi túlzással jogi történelmet csináltak, amennyiben ők az elsők, akiket többrendbeli rasszista uszításért, antiszemita anyagok világhálós megjelentetéséért és terjesztéséért küldenek börtönbe.

A szélsőjobb dühöngött, a rendőrség garázdaságért eljárást indított: egy brit képzőművész és magyar kurátora egy budapesti szobrot műanyag emberi végtaggal egészítettek ki. Közben a szobor már nem is állhatna ott, ahol áll. A XII. kerületi turulról van szó. De kell-e törődnie művésznek és kurátornak a közeggel, a heves reakciókkal, ha hozzányúlnak egy ilyen szoborhoz?

“Mocskos zsidók!” – harsant fel többször is a kórus az Erzsébet téri gárdatüntetésen. Azon a rendezvényen, amelyről mindenfelé azt hallani, hogy a résztvevők békésen és csendesen demonstráltak.
 

A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílt kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.

Üdvös egységben protestálnak ortodox zsidók és hithű muzulmánok Jeruzsálemben a Frank Gehry amerikai építész tervezte múzeum ellen, amelyet a Wiesenthal-alapítvány emelne egy korábbi muszlim temető helyén. 

Az olimpiai részvétel ígéretével, no meg zsarolással csábították haza Londonból, a nácik végül a berlini Olimpiai stadionba szóló állójeggyel szúrták ki a női magasugrás német csúcstartója, Gretel Bergmann szemét.

Az ügyészség szerint a Magyar Gárda az egyesületi joggal visszaélve működik, a cigányok szabadságát és jogait sértve. Az ítélőtábla a tavaly decemberi, a feloszlatást elrendelő bírósági döntést hagyta helyben.

A Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész képeit tartalmazó, nemrég Magyarországra került gyűjteményből nyílik kiállítás csütörtök este a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban; a tárlat kronologikus sorrendben követi az 1954-ben elhunyt fotográfus haditudósítói karrierjének meghatározó állomásait, köztük a spanyol polgárháborúban, a második világháborúban és az Izraelben készült műveit.

A konfliktus Liane Lang brit fotóművész alkotásával kezdődött. A művésznő köztéri szobrok átértelmezésével foglalkozik, Budapesten pedig ezúttal egy latexből készült jobb kezet helyezett a XII. kerületi Turul szobor csőrébe. Pár napra rá jött is a „válasz”, ismeretlenek disznólábakat helyeztek a Cipők a Duna-parton című emlékmű cipőibe. 

A 2002-es választás után Vona Gáborral együtt tagja lettem az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért polgári körnek. Bár a Makovecz-házban tartott összejöveteleken az aktuális politikai kérdésekről élénk eszmecsere folyt, nem emlékszem, hogy Vona Gábor bármilyen, az általános nézetrendszertől eltérő megjegyzéssel észrevétette volna magát. Ezért meglepetésként ért, hogy 2003-ban párttá alakította mozgalmát.

A holokauszt közel ezerévnyi lengyelországi zsidó örökséget és hagyományt pusztított el: ennek megőrzését vállalta magára a két év múlva megnyíló, Lengyel Zsidó Történeti Múzeum virtuális mása. Az oldalon az egyre fogyatkozó közösség náci megszállás előtti emlékeit gyűjtenék össze.