Összesen 2,891 találat (2741 - 2760) : NOL.
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Gershom Scholem és Hanna Arendt levélváltása*
Kedves Hanna! Jeruzsálem, 1963. június 23.
Elmúlt hat hét azóta, hogy megkaptam az Eichmann-perről szóló könyvét; s ha késve írok, ennek az az oka, hogy csak most tudok időt szentelni a könyv alapos tanulmányozására. Az Ön által … Tovább »
Úgy érzem, hogy az antiszemitizmus világtörténetében fordulópontot jelentett az, hogy kialakult a zsidóságra irányuló figyelemben, érdeklődésben egy bizonyos társadalomstatisztikai tudatosság. Korábban, mondjuk a 16. században a zsidó probléma mindig egy helyi közösség problémáját … Tovább »
Amint bizonyára tudják, Ádár hó 7-e – Zájin Ádár, Mózes születési és egyben halálozási évfordulója – a mai hitéletben az elhunytakra való emlékezés napja. Izraelben ezen a napon azokra az elesett katonákra emlékeznek, kiknek sírhelye ismeretlen.
Ez utóbbi gyakorlat forrása … Tovább »
… de nem is engedi meg, hogy egy nő rabbi legyen. A kérdés évezredeken át fel sem vetődött., mert pontosak a rendelkezések: „tíz férfi kell a közös imádkozáshoz, vallási bíróság előtt a nő nem lehet tanú, bizonyos körülmények között a férfi nem hallhat női hangot”, … Tovább »
Szim Salom: budapesti reformzsidó csoport
Lesznek, akik lelkesednek értük, s bizonyára akadnak, akik elutasítják gondolkodásmódjukat. Az elfogulatlan szemlélőnek azonban figyelembe kell vennie: évtizedek után a Szim Salom Közösség az első olyan újonnan alakult zsidó szervezet, … Tovább »
Boross Péter miniszterelnökkel beszélget Szécsi Éva és Szántó T. Gábor
Miniszterelnök úr! Az 1990-es választások óta – sokak számára váratlan gyorsasággal – felerősödtek a szélsőjobboldali hangok a sajtóban, a parlamentben és a parlamenten kívül. Miben látja a szélsőjobboldali … Tovább »
És még egy „olvasói” levél Watsonwille-ből. A harcias rend nevében fenyegetők azonban bátorságukban – nehogy felfedjék őket – nem városukban, hanem San Franciscóban adták fel förmedvényüket.
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
(részletek)
Novemberi számunkban adtunk hírt az ortodox-zsidó világ komoly veszteségéről Joseph B. Soloveitchik rabbi haláláról. Az ő emlékének adózva rövid részleteket közlünk – eddig megjelent – legfontosabb írásából, a „Halahikus emberből”1
Az angol kiadás előszavából2:
Mezei András: Válasz
Tarbay Ede: A felismerés kényszere
Szegő György: Balla Margit ikonológiája
Sanders Iván: Ősi legendák, modern történelem – zsidó témák Kaczér Illés műveiben
Zoltán Dezső: A fürdőmester
Róbert Péter: Januári évfordulók
Vadász Ferenc: Egy család a halhatatlanságnak…
Schweitzer … Tovább »
Ikonológia képmagyarázatot jelent. Az ókor kezdetén, a hieroglifikus írás születésekor, kép és írás még egyet jelentett, nem is jelölte külön szó a mára csak a költészetben megmaradt azonosságot. A reneszánszban rádöbbentek, hogy a Korán nevében gyújtogató kalifa tevékenysége … Tovább »
Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Új főrabbi a Dohány utcai zsinagógában • Vizsgálják a Zsidó Múzeumnál posztoló rendőrök felelősségét • Visszautasított bírálatok • Az Oneg Sabbat Klub felvételi kérelme a Hitközség alapszabályába ütközik
A Budapesti Zsidó Hitközség december 15-i üléséi Zoltai … Tovább »
„Budapestről?”, kérdik felvillanyozva. „Akkor biztosan ismerik Baruch Oberlandert. Ő ott a Rebbe sliachja.” Ez jó. Tudnak rólunk, fontosak vagyunk. Furcsa örömmel álldogálunk a lubavicsiak főhadiszállása, a Brooklyn-i Eastern Parkway 770 könyvtárosaival szemben, Szabó Vera jiddisista, … Tovább »
„Teljes hittel hiszek a messiás eljövetelében. Lehet ugyan, hogy késlekedik, mégis várom őt, nap mint nap.”
Majmonidész (1135-1204)
Fekete kalapok tengere bólogat, fel és le, előre és hátra: imádkoznak a haszidok. A lubavicsiak központjában, a brooklyni Crow Heightsban vagyunk. … Tovább »
Ki vagyok én?
(Iszaak Babel: Napló, 1920. Pesti Szalon Könyvkiadó 1993. Fordította Hetényi Zsuzsa. 138 oldal, 210 forint.)
Naplót írt az odesszai zsidó kereskedő fia, a szovjethatalomért vívott háború csöndes pillanataiban. Iszaak Babelnek hívták, huszonhat éves volt, és sem … Tovább »
Peter Diener versei kapcsán
A nevét akár Diener Péternek is írhatnám, ahogy ezt magyar nyelvű levelezésében ő maga is teszi. De hát, mint magyar szülők gyermekeként Párizsban született és franciául író poéta, legutóbbi verseskötetét, az Archéologie d’Amour-t (vagyis a Szerelmi … Tovább »