Zsidó öntudatra ébredésem­hez a történelem iránti ér­deklődésem adta a kezdő lö­kést.

Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megö­rökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az ango­lok ír vicceivel, a németek keletfríz törté­neteivel és a magyaroknak a rátóti tó­tokról szóló meséivel. … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?”

Több kiadást megért Németország zsi­dók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta el­lenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »

A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problé­mái a „galutban” (a szám­űzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történé­sei … Tovább »

KOHN GÁBOR igazgatóhelyettes (Anna Frank Gimnázium)

– A legjelentősebb változás, hogy el­indult 16 gyerekkel a 6. általánost vég­zettek számára is az első gimnázium, ezzel megkezdődött az iskola hat évfo­lyamú gimnáziummá fejlesztése. Ebből következik, hogy az ilyen osztály … Tovább »

Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. … Tovább »

A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentsé­get és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott há­borúvá, fanatikus … Tovább »

Néhány tízmillió és többmilliárd dollár között ingadoznak a becslések azon svájci bankszámlák összegéről, ame­lyekre még 1939 előtt olyan, nácik elől menekülő zsidók helyezték el pénzüket, akik elpusztultak a holocaustot idején, és nem maradtak meg utánuk a pénzel­helyezést … Tovább »

Félszabadulás…

Ungváry Rudolf és Litván György egy­aránt barátaim és elvbarátaim. Vitájuk terminológiai jellegű, de bizonyos valós folyamatok értékelése is kifejeződik benne. „Megszabadulás” csupán egy ne­gatívum megszűnését jelentené, „felsza­badulás” valami … Tovább »

Asher Cohen: Soá. Cserépfalvi-Múlt és Jövő, Bp., 1994, 115 oldal, 250 forint

Amikor két évvel ezelőtt először vet­tem kezembe Asher Cohen haifai pro­fesszor légiesen karcsú Soá-monográfiáját, azt kérdeztem a szerzőtől, ho­gyan jutott egyáltalán eszébe, hogy a Vészkorszakról … Tovább »

Inna 16 éves korában találko­zott először a nagy jiddis költő­vel, regényíróval, Chaim Gradéval.

1945-ben történt, amikor meglátogat­ta barátnőjét Moszkvában, s ő bemu­tatta neki a szomszédjukban lakó, kü­lönös férfit. Inna azzal az eltökélt szán­dékkal kereste fel, … Tovább »

,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelmé­ből indul el a Mindenség minden megismerése.”1

Nem vagyok másként én sem 1945-tel, mint Litván György*. A háború vége nekem is azt jelenti, mint neki: a nácik­tól és a nyilasoktól való megszabadu­lást, a Bibó által megreformálhatatlannak mondott úri Magyarország megszű­nését, a faji gondolkodás diszkvalifikálását, a demokratikus … Tovább »

„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)

A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »

AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsi­dó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

intézkedjél, lacika, mondd meg nekik, hogy ki vagy te, és mondd meg, hogy én az anyád vagyok, ennek megfelelően bánjanak velem, különben panaszt teszek, a képükbe mászok, nem működik ez a szar, hiába nyomom a gombot, semmi se történik, valaki cserélje már ki a lepedőmet, nem, lacikám, … Tovább »