Levélben fordult Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor
miniszterelnökhöz, arra kérve a kormányt, hogy vizsgálja meg az állami
kitüntetések visszavonásának lehetőségét “az arra érdemtelenné vált
személy” esetében.

A magyar nyilvánosságban évek óta számtalan védhetetlen, igaztalan,
bántó mondat hangzik el politikusok, publicisták, írók és mások
szájából. Most Kertész Ákos néhány mondata kavarta fel a magyar
belpolitika amúgy is zavaros vizét.

Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai
Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s “amennyiben nem kér
bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra” –
fogalmazott Halász János államtitkár az Országgyűlésben egy
interpellációra adott válaszában.A jobbikos Farkas Gergely azt kérdezte a
kormánytól, hogy kezdeményezik-e a köztársasági elnöknél az író
Kossuth-díjának megvonását.

Két rendbeli, személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve,
társtettesként elkövetett zaklatás vétségének megalapozott gyanúja miatt
hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség kedden Zagyva György
Gyulát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét. A főügyészség közleménye
szerint a képviselőt gyanúsítottként hallgatták ki a “vétségnek minősülő
cselekmény” miatt, amelyet két évig terjedő szabadságvesztéssel is
büntethetnek.

Kósa Lajos stílusa darabos, de frissítőleg hat, Varga Mihály nagyon
rosszul beszél angolul, Pokorni Zoltán pedig Orbán Viktor ellentéte,
mert szeret egyeztetni – többek között ezt állapították meg az amerikai
diplomaták a Fidesz vezető politikusairól. A WikiLeaks által
kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok szerint a nagykövetség
folyamatosan elemezte a párt belső ügyeit, és megpróbálta kitalálni azt
is, ki lehet Orbán utód.

Az örök magyar határpör folytatódik. A kavicsot a pocsolyába ezúttal Kertész Ákos író dobta be, aki szerint a magyar nép „genetikailag alattvaló”, „röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”. Kertész kemény írására meg is jött a reakció jobbról, akik ismét magyargyűlöletet és Landeszmann rabbit kiáltottak. Nincs új a nap alatt, csak ugyanaz a dühödt és szomorú frusztráció balról-jobbról.

Színház, film, zene, tánc, kabaré, irodalom, humor – a kultúra és
művészet számos ága talál otthonra egyetlen helyen a 9. Spinoza Zsidó
Fesztivál idején: a szeptember 5-18. között a Spinoza Színházban ezen az
őszön is több különleges program és premier várja az érdeklődőt. A
zsidó kultúra négy héten át a legkülönbözőbb oldaláról mutatkozik be
tehát a fesztivál idején, amikor is különleges bemutatókra kerül sor.
 

Dúsgazdag amerikai és izraeli üzletemberek állnak a kanadai Gabriel
Resources vállalat mögött, amely 80 százalékos részesedéssel bír a
verespataki arany- és ezüstkitermelést tervező Rosia Montana Gold
Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalatban – írta szerdán a
román média.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
 

Megjelent a Szombat szeptemberi száma
 

Pécs, múlt, jelen:

Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István

Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei

Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »

Egy fideszes aktivista, gasztronómiai újságíró még három évvel ezelőtt
Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő lelövését ajánlotta Budaházy György
figyelmébe.

Lehangolhatta az összeesküvés-elméletek kedvelőit az a napokban
nyilvánosságra került jelentés, miszerint a Palesztin Hatóság
vizsgálóbizottsága Mohamed Dahlant, a Fatah egyik volt vezető
politikusát vádolta meg Jasszer Arafat megmérgezésével. Az arab világban
mindmáig magától értetődő alapigazságnak számított, hogy Arafat
haláláért Izrael a felelős.

Méltatlan szövegkörnyezetben, a Jobbik képviselőjének szájából hangzott
el a Szim Salom zsidó közösség neve legutóbb a magyar parlamentben, az
egyházi törvény vitájában. A Szim Salomot egyelőre nem ismerték el
hivatalos egyházként, ám ettől még él és gyarapszik. De vajon milyen ez a
közösség, és miben különbözik a többi zsidó felekezettől?

Miközben az izraeli kormányt elsősorban a palesztin államalapítással
kapcsolatos kérdések kötik le, a lakosság három hete az árak emelkedése,
a megélhetési nehézségek miatt sztrájkolnak. Hétvégén 300 ezren
tüntettek több városban.
 

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Amikor a túlélő is meghal
A kilencvenedik életévében járó Ádám György jogász professzor utoljára
május elején állt a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Egy hetvenéves magyar
zsidó asszony jogi képviseletét látta el, aki azt szerette volna, ha a
bíróság bocsánatkérésre kötelezi a magyar államot, amiért édesapját,
Weisz Józsefet, a Goldberger gyár egykori géplakatosát a dachaui
haláltáborba vitette.

Ismét megrongálták a holokauszt-emlékművet Zalaegerszegen; az alkotásról
a bronzból készült bőröndöt, a tűsarkú cipőt és egy kismackót loptak el
– közölte Siklósi Vilmos, a helyi zsidó hitközség elnöke hétfőn az
MTI-vel; az ügyben a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság nyomozást rendelt
el.
 

Hegedűs Zsuzsa szociológus, a Tégy a Gyűlölet Ellen mozgalom alapítója, a Minden Gyerek Lakjon Jól alapítvány elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója.

Csendes sétával tiltakoztak a készülő új alkotmány ellen
Budapesten a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) mozgalom tagjai és
szimpatizánsai szerdán.

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

Arab forradalmak: nem számít, hogy mennyi a nemzetközi és az egyiptomi biztosíték, a regionális biztonság nem tehető ígéretek és utópiák függvényévé. Izrael szerint ezért kétélű kard lehet az arab “demokratizálódási hullám”. Legkevésbé fogja stabilizálni a térséget, sokkal inkább újabb konfliktusok gócpontja lehet.