A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Tőkéczki László történész szerint Horthy a polgári rend embere volt, tekintélyét az adta, hogy a társadalom elfogadta vezetőnek. Schmidt Mária, a budapesti Terror Háza Múzeum főigazgatója az intézményben tartott pénteki – Mit kezdjünk vele? Horthy Miklós és kora című … Tovább »

A holokauszt a legnagyobb nemzeti trauma számunkra, jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett nemzetközi konferencián szerdán az Országházban. A külügyminiszter a kétnapos rendezvényen … Tovább »

Megkezdte munkáját A zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című kétnapos nemzetközi konferencia a Magyar Parlament Felsőházában Budapesten a Tom Lantos Intézet szervezésében kedden. Alábbiakban az eddig elhangzott beszédekből közlünk részleteket.

A Sorsok Háza szakmai koncepcióját Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ismertette.

Ma 75 éve halt meg Karinthy Frigyes. Ebből az alkalomból közöljük unokájával, Karinthy Mártonnal készült korábbi interjúnkat, melyben a család történetéről, nagyapjáról is beszél.

A háború előtt a negyvenezer pécsi polgárból mintegy négyezer volt zsidó.

„Izrael hamarosan maga választhatja meg a térségben a barátait” – ezt a meglepő kijelentést az elmúlt napokban többször is hallhattuk Jeruzsálemben azon a nemzetközi konferencián, amelyet a most 90 éves államelnök, Simon Peresz tiszteletére tartottak.

Az első zsidótörvény hatálybalépésének hetvenötödik évfordulóján, Budapest Főváros Tarlós István vezette Önkormányzata úgy határozott, hogy utcát nevez el a II. kerületben Horthy Miklós kedvenc írónőjéről, az antiszemita és rasszista Tormay Cécile-ről. 

A homoszexuálisokkal … Tovább »

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

„Ameddig ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt” – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, majd hozzátette: „Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Összefoglaló és kommentár.

Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál

„Elmondani az elmondhatatlant”: ez a paradoxon feszül mindazon megszólalásokban, amelyek a holokauszt traumájának megjelenítésére tesznek kísérletet.

A megjelenítés kísérletei igen sokfélék lehetnek, a traumatikus eseményeket közvetlenül átélők személyes tanúságtételétől, … Tovább »

Huszadik századi traumáink

Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
 

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Ungvári Tamás: Csalódások kora – A „zsidókérdés” magyarországi története, Scolar Kiadó, 2010. Budapest, 621.old. 4990 Ft.; Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe, Corvina, 2010. Budapest, 299. old. 3500 Ft.
Hatvany Lajos 1929-ben keserű … Tovább »

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott, “a vészkorszak idején a
magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. “Nem tudta
megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt –
segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.