„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte. 

“Magyarországon nem volt cigány holokauszt, elég sok országban volt. Voltak cigányokkal szembeni atrocitások, de nem volt.”- ez volt az a mondat, ami miatt több civil szervezet is feljelentést tett a jobboldali lapokba publikáló Németh György ellen. A közgazdász-szociológus egy konferencián fejtegette az idézett elméletét február közepén.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

 – részlet a rendszerváltás időszakát is felidéző kötetből

A 25 éve Budapesten át megindult szovjet zsidó kivándorlásra emlékező konferencia október 29-én 17 órától a Bálint Házban (1065 Bp., Révay u. 16.) lesz.

Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig címmel október 12–14-én nemzetközi emlékkonferenciát tart a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Nazareth College. Iványi Gábort, a WJLF rektorát kérdeztük.

Zsidók a békeidők fürdőéletében

Az olasz fronton harcoló magyar zsidók a sajtó hasábjain[1]

Képes beszámoló

A világ egyik legbefolyásosabb embere a Hit Gyülekezete központjában beszélt az Izraelt érő kihívásokról, a közös zsidó-keresztény gyökerekről, a nyilasok szellemi örököseiről és a Közel-Keleten zajló folyamatokról.

A társadalomtörténésszel Várnai Pál beszélget.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felszólalt a Károli Gáspár Református Egyetemen „A zsidóság Magyarországon a XX-XXI. században” című konferencián. 

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

„Ahol kilazulhatnak a testből a lélek görcsei…”

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.