Fájdalmas lélekkel, kavargó gondolatokkal, megrendülten állok itt most Önök előtt egy olyan közösség küldötteként, amely átszenvedte a történelem legnagyobb sorscsapását.
 

A zsidók sorsát az elmúlt évszázadban főleg a zsidók ellenségei alakították olyanra, amilyenné vált. Mik voltak az elmúlt századok zsidó alapélményei? Antiszemitizmus, zsidóellenes kilengések, pogromok, a holokauszt és Izrael soha véget nem érő háborúi.
 

2009-ben nem csupán a kelet-európai rendszerváltásnak és a berlini fal leomlásának 20. évfordulóját ünnepeltük, de olyan külpolitikai lépések sorozatára – diplomáciai kapcsolatok helyreállítására, bilaterális kapcsolatok új alapokra helyezésérére – emlékeztünk, amelyeket az 1989-es belpolitikai változások generáltak. Ilyen volt a magyar-izraeli teljes körű diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. éves jubileuma.
 

Izrael budapesti nagykövete a két ország kapcsolatáról, a magyarországi antiszemitizmusról és a közel-keleti béke esélyeiről beszélt az atv.hu-nak.
 

Tel Aviv, szó szerint, a tavasz dombja, csak két évszakot ismer: egy meleg és nedves, de csapadékmentes nyarat és egy kissé esősebb tavaszt, mely nagyjából októbertől májusig tart. A házaknak nincs is kéménye, a lakásokban nem találunk radiátort, az ablakok üvegezése szimpla és picit állandóan huzat van.

Ahogyan azt sem tartottam helyesnek, hogy más egyházak, felekezetek konferenciát tartanak a parlamentben, azt sem találom rendjén valónak, hogy egy ortodox zsidó mozgalom tegye ugyanezt.
 

Pedagógusok, vallási vezetők, történészek egy csoportja 2009. augusztus 12-én Dr. Hiller Istvánhoz fordult az alábbi elemzéssel:
 

Június 29-én a parlamentben a Fidesz nem szavazta meg a kormánynak a holokauszt-tagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ehelyett saját javaslatát terjesztette be, amely hangsúlyozottan együtt említi a náci és kommunista bűnöket. A magyar politikai életet olyannyira a konfrontáció légköre hatja át, hogy ez az ügy, amelyet tőlünk nyugatra teljes egyöntetűséggel ítélnek meg a civilizált politikai erők, nálunk csak tovább szítja az ellentéteket. Mi ennek a kérdésnek a jelentősége és milyen esély van rendezésére a mai Magyarországon?

A közel-keleti dinamikát éppannyira lehet békefolyamatnak tartani, amit fegyveres összecsapások szakítanak meg, mint háborús folyamatnak, melyet tűzszünetek és tárgyalások tarkítanak. A “békefolyamat” elnevezés nem tényekről, hanem a nyugati világnak a zsidó állammal kapcsolatos megszállott ügybuzgalmáról szól.
 

Nem igaz, hogy az iszlamizmus a középkorba vezet vissza. Modern jelenséggel állunk szemben, már csak azért is, mert globális.
 

Szeles, esős, zivataros, hófúvásos időben van igazán szüksége minden teremtett léleknek fedélre, melegre, biztonságra. Ferencváros Önkormányzata most, épp akkor, amikor volna miért elbizonytalanodni, biztonságot kínál. A versek – a jó versek – árfolyama stabilabb, mint a megbokrosodott „indexek”.
 

Izrael újabb háborúba keveredett, ez a háborúsdi lényegszerűen tartozik hozzá a történelméhez, mondhatni olyan, mintha egy bakelit-lemezt soha nem lehetne végigjátszani, mert mindig beakadna vagy elakadna.

Mint minden arab-izraeli háborúnak, ennek is több dimenziója létezik, mi ezekből … Tovább »

E sorok írói mindenekelőtt magyarázattal tartoznak. Egy írásra kívánunk reflektálni, amely a Népszabadságban jelent meg, ám válaszunkat – az írott és íratlan sajtószokásokkal ellentétesen, mégis legjobb lelkiismeretünk szerint – az ÉS-ben tesszük közzé. 

Szalay László a Magyar Hírlap hasábjain reflektált arra a kritikára, mellyel egy nem is oly régen megjelent írását az antiszemitizmus.hu honlapon illettük. Úgy ildomos, ha mind reflexióját, mind pedig a kritikánkat kiváltó írásának főbb gondolatait elemző olvasás tárgyává tesszük.

„Mi persze nyugatiak vagyunk (…). Történelmünk tele van, egészen napjaikig, tömeggyilkosságok sorozatával, de az ölésről lesütött szemmel és ájtatos, megrovó hangon beszélünk; nem tehetünk másként, ez a szerepünk.” (Márai Sándor, 1942)

 Zsidóság és kereszténységa két örök számlap,a mindenkor megújuló időhét- és évmutatója mögött.  (Franz Rosenzweig) Számomra úgy tűnik a Buber által 1933-ban megrajzoltakhoz képest mind a judaizmus, mind pedig a kereszténység ma nem kis mértékben másnak mutatkozik. … Tovább »

Modernizált és globalizált formában, de bizony a klasszikus antiszemitizmus él tovább, annak nyelvezete, attitűdje bukkan fel a magát álszenten “anticionistának” vagy “Izrael-kritikusnak” tituláló kritika mélyéről.
 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Összehívták a BT ülését a gázai övezeti válság miatt Forrás: MTI Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, hogy áttekintse az izraeli-palesztin válságot – jelentette be a világszervezet sajtószolgálata. A Biztonsági Tanács New Yorkban helyi idő szerint este … Tovább »

Hebron arab városában letelepedett zsidó telepesek arab házakat foglaltak le, majd arabokra támadtak. A helyzet nem új, egy hosszú és elmérgesedett konfliktus újabb állomásához ért. A jelenségek önmagukban nem léteznek, csak interpretációkkal válnak hozzáférhetővé, bomlik ki értelmük.