…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…

Izrael által irányított Heron típusú pilóta nélküli repülőgépeket
figyeltek meg az elmúlt hónapokban Hatay és Adana török tartományokban,
amelyek a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) kémkedtek – közölte szerdán
török hírszerzési értesülésekre hivatkozva a Today’s Zaman című török
napilap honlapja.

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

1.
Kabátomat már a kezemben tartottam, de hirtelen elfogott a bizonytalanság:
„Menjek ma tanítani, vagy ne menjek?”
Szörnyű idő van, nyirkos és hideg. A tanítványom messze lakik, csaknem fél mérföldnyire. És amúgy is, minek ez az egész? Hogy egy fiú fejébe töltögessem a héber … Tovább »

Elmúlt november 9 – az1938. november 9-i Kristályéjszaka évfordulója – és senki sem emlékezett róla.

A „Zsidó Lacira” épp 50 éve mondták ki a halálos ítéletet.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

Ranschburg Jenő, a közismert és népszerű lélekgyógyász március 10-én, 76 éves korában elhunyt. A Szombat munkatársa, Várnai Pál napokkal korábban fejezte be a vele készült, alábbi interjút…

Fáj nekem, ami Misuékkal történik”, írta egyik barátom e-mailben, aki egyébként önmagát rendes keresztény konzervatívnak tartja, szereti Scrutont, és most éppen Bibó írásainak javított angol fordításán dolgozik. Konzervatívként is Bibó szelleme élteti, aki talán a liberális demokrácia egyik legkritikusabb híve volt Magyarországon a múlt században, akárcsak Tocqueville a XIX. századi Franciaországban.
 

A zsidók közül sokan hibáztak, amikor a liberális demokrácia helyett a kommunista szocializmust választották zsinórmértékük gyanánt, mert az nekik biztonságot nyújtani nem tud. Nem állítható, hogy az elmúlt évtizedekben mindent egybevéve a zsidó középosztály derekasabban állt volna ki, mint a keresztény középosztály a polgári szabadság és az egyén méltósága mellett.
 

“Filmcsillag Ádám” interjút készített vasárnap Heller Ágnessel a filozófusokat ért támadásokról. A filozófussal folytatott beszélgetés egy részét közöljük, szerkesztett változatban.
 

A magyar lakosság 25-30 százaléka egyetért azon kijelentések legalább egyikével, miszerint a hazai gazdaságot, illetve sajtót és kultúrát zsidó értelmiségiek tartják a kezükben. Az összeesküvés-elméletek és az antiszemitizmus kapcsolatát tárgyaló budapesti konferencián kiderült számos ok, ahogy az is, miféle híd létezik az egykori állampárt és a Csurka István-féle MIÉP között.

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

A szocializmus évtizedeiben tucatszámra rombolták le a szebbnél szebb magyar zsinagógákat. Építészeti remekek sora tűnt el, azokat pedig, amelyek megmaradtak, sok esetben méltatlan és kegyeletsértő célokra használták. Az utóbbi időkben azonban a meghagyott zsinagógák újra virágkorukat élik.

Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika választmányi tagjával, parlamenti frakcióvezetőjével* beszélget Gadó János Schiffer András (Fotó: Tóth Csilla) Schiffer András édesapja Schiffer Péter szociológus, bankszakember, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Hivatalának … Tovább »