Összesen 395 találat (281 - 300) : Kádár Pál.
Magyarországon az antiszemitizmus hagyományosan a jobboldalhoz kötődik. Persze a baloldalon nálunk is számosan voltak antiszemiták, de anélkül, hogy a baloldali antiszemitizmus irányzatának sajátos vonásai pregnánsan megjelentek volna. Így volt ez a magyar szociáldemokrácia és liberalizmus virágkorában, s lényegében így folytatódott a Rákosi és a Kádár korszakokban is.
A holokauszt vizsgálata: globális vízió címmel megtartotta beígért vészkorszak-konferenciáját a teheráni vezetés. A 2006. december 10–12-e között zajlott rendezvény hivatalos szervezője az iráni Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete volt – amely ezzel elérte, hogy körülbelül 40 európai és észak-amerikai tudományos intézet szakította meg vele a kapcsolatot. A gyűlés számos régi és új részvevője egyesült abban a politikai akaratban, hogy a holokauszt tényeinek tagadásával delegitimizálják a cionizmust és Izraelt.
Globális anticionista vízió – Novák Attila a Teheránban tartott konferenciáról
A teheráni konferencia résztvevőit világosan csoportokra lehet osztani. Jelen voltak egyrészt az anticionizmusban utazó, iráni hivatalos akadémiai értelmiség reprezentánsai és jó pár moszlim ország … Tovább »
RÖHRIG GÉZA
angyal istván vasbetonszerelő kádárhoz
1958. december elsején
auschwitzból árván tért haza
nem sírt még tán vagy tíz évet
otthon a fájdalomban volt
máshol mindig el is tévedt
főzni persze nem főzdögélt
nőzni is csak vágyott lustán
holtan ment ő gyakran … Tovább »
2006. november / Novák Attila Régóta ismertem Bence Györgyöt, még a pesti egyetem filozófia szakán volt kedves tanárom. Nagy öröm és elégtétel volt mindannyiunk számára, amikor a pártállam bukásakor Bence betehette a lábát arra az egyetemre, ahol mindig is helye lett volna és … Tovább »
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
VÁRNAI PÁL
Menni vagy nem menni?
Egy magyar zsidó fiatalember dilemmái 1956-ban
Egyéves külföldi tartózkodás után, 1945-ben, szerencsésen hazatértem a deportálásból. Hozzáteszem, az életben maradásra akkor egy gyereknek nem volt sok esélye, kivéve, ha budapesti volt, vagy … Tovább »
HELLER ÁGNES
Egy fél évszázad után
Ismeretes az a vicc, mikor valaki azt kéri egy – talán indiai – istenségtől, hogy ne éljen úgynevezett „történelmi korban”. A mi generációnk bizonyára nem fordult ilyen kéréssel senkihez, s ha igen, nem hallgatták meg. Mi történelmi korban … Tovább »
Novák Attila
„Kettős megszállás” Hódmezővásárhelyen
A magyar vidékhez kevés köt engem, pedig – mint a legtöbb budapestinek – nekem is vannak vidéki gyökereim. Ezek Hódmezővásárhelyhez kapcsolnak, hiszen apám családja odavalósi. S ebből a kissé álmos, dél-magyarországi … Tovább »
Szántó T. Gábor : Az érvényes 1956
Vannak-e zsidók Lengyelországban? II.
Szegő Péter: Újlipótváros-ahol még a fideszes is zsidó
Szegő Péter: „Alternatív” főpolgármester-aspiránsok
Beszterczey Judit: Kóser eljárás?
Sturovics Andrea: Őszi ünnepek
Gadó János: „Nem hittem, … Tovább »
HELLER ÁGNES
A nem is olyan rejtélyes Irán
Irán egy ország, melyet az emberek többsége nem ért. Többnyire egy kalap alá szokták venni az arab országok többségével, így például Szíriával, a háború előtt Irakkal vagy esetleg Egyiptommal. Pedig perzsa ország, mely nem … Tovább »
JACOB TAUBES
A messianizmus ára
A messiási gondolat belső dinamikáját szeretném megvizsgálni a judaizmusban. Ehhez szükséges Gershom Scholem messianizmussal kapcsolatos téziseinek újragondolása.
Vitathatatlan, hogy Gershom Scholem meghatározó módon járult hozzá a messianizmussal … Tovább »
Fenákel Judittal beszélget Várnai Pál
Fenákel Judit író, újságíró. A szegedi tanárképzőben, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát. Tanított általános iskolában, dolgozott a Csongrád Megyei Hírlapnál, a Családi Lapnál, legtovább pedig, 1972-1988-ig … Tovább »
„Nem asszimiláns vagyok, hanem magyar”
Spiró Györggyel beszélget Várnai Pál
Író, költő, irodalomtörténész, műfordító. Szerbhorvát-magyar-orosz szakokat végzett. Dolgozott a rádiónál, volt idegen nyelvű szerkesztő a Corvinánál, dramaturg a kaposvári Csiky Gergely Színháznál, … Tovább »
Rendszerváltást a hitközségen
– avagy Zoltainak tényleg mennie kell!
Miután Zoltai Gusztáv két, egymást követő államfőtől is kapott már magas rangú kitüntetést a jelenlegi kormányzati ciklusban, mintha ez nem lenne még elég, az ’56-os Szövetség január 31-én Pro Fidelia … Tovább »
Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál
Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (regény, 1971); Családi ház manzárddal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »
A kommunizmus áldozatainak emlékére
Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
Áldozat és áldozat között nincsen különbség: a totalitárius rendszer törvénytelenül kivégzettjei, bebörtönzöttei mindegyikének kijár az emlékezés és a gyász, miként a vészkorszak áldozatainak … Tovább »
Koós Anna
A nem kívánt hagyaték
Közel harminc évet itt, Budapesten éltem, majd újabb huszonöt évet New Yorkban. Budapesten nőttem fel, és New Yorkban neveltem fel a gyerekeimet. Gondolkodásomra rányomta bélyegét a kívülállás. 1969-től kezdve társalapítóként vettem részt … Tovább »
NOVÁK ATTILA
„A Föld négy sarkáról…”
Magyar zsidó kivándorlás Palesztinába a II. világháború első éveiben1
Lázas, forradalmi szöveget olvashatnak a Szombat olvasói Szilágyi Ernő tollából. A textus, melyet az izraeli Yad Vashem Intézet levéltárában, 2003-ban … Tovább »
ZSIDÓ KÖZÖSSÉGI FÓRUM
Párbeszéd a monológ helyett
November 17-20. között, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásokkal, szekcióülésekkel, vitákkal, a helyszínen és az A38 hajón tartott koncertekkel mutatkozott be több száz fős közönség állandó jelenléte … Tovább »