Összesen 52 találat (1 - 20) : Isaac Bashevis Singer.
„A 20. század elejére a jiddis anarchisták politikailag kudarcot kudarcra halmoztak, de ezzel párhuzamosan fokozódott irodalmi-kulturális tevékenységük. A jiddis (proletár)irodalomra és a baloldali kritikus újságírásra maradandó hatást gyakoroltak.”
Izraelben él, a Jeruzsálemi … Tovább »
Marianna D. Birnbaum, született László Daisy, Los Angelesben élő irodalom- és kultúrtörténész, az University of California Los Angeles (UCLA) professzora, húsz évig a CEU vendégprofesszora. Tanulmányainak fő témája a közép-európai kultúra a 15-16. században. Janus Pannoniusról, … Tovább »
Jóllehet, irodalmi Nobel-díjjal is elismert öccse, Isaac Bashevis Singer elhomályosította ragyogását – Israel Joshua Singer mégis kitűnik a történelem árapályával sújtott íróinak sorából.
A jiddis irodalom mára alig ismert óriását a The New Yorker hasábjain, Adam Kirsch … Tovább »
A 89 éves korában elhunyt amerikai színész szülei zsidó emigránsok voltak, akiknek felmenői Németországban, Oroszországban és Ukrajnában éltek.
Színházművészetből szerzett diplomát és párhuzamosan színi tanulmányokat is folytatott. Kezdetben fotózott és gitározott, … Tovább »
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
Isaac Asimov, a sci-fi irodalom nagymestere büszke volt zsidóságára, sosem tagadta, ugyanakkor semmilyen hagyományt nem tartott, sőt, ateista volt.
Az Apple TV+ a pandémia okozta szünetet követően bemutatta az Alapítványt (Foundation) – Asimov legsikeresebb regénysorozatának tévés … Tovább »
„Tolvaj lettem, csak nem pénzt csentem, hanem a szerelmet raboltam meg. Fölfedeztem, milyen könnyű rászedni a női szívet és beleférkőzni.” – írta Singer Szerelem és száműzetés című önéletrajzi kisregényében fiatalkori önmagáról.
„Istentelen kéjenc és fanatikus … Tovább »
A járvány egy éve után, amikor gyakran éreztük úgy, hogy az idő egy helyben topog, a Netflixen vetített izraeli Shtisel tévésorozat arra emlékeztet bennünket, hogy az élet rendületlenül folyik tovább. A harmadik évad üzenete: egyedül a művészet képes meghaladni az időt.
Az … Tovább »
Minden négy évben elnököt választunk az Egyesült Államokban, és az igencsak bonyolult választási rendszer egyre több figyelmet kap a magyar sajtóban is. Sok százmillió dollárt költenek a jelöltek lobbizásra, és a koronavírus megjelenésével a kampánymunkások Trumpot és Bident … Tovább »
Merre tartasz Hollandia? 2. rész
Leon de Winter (1954) a történetmesélés nagy mestere (korábbi interjúnk az íróval itt, regényrészlete itt olvasható. A szerk.) – valamelyik nyilatkozatában saját apjához és további felmenőihez, a kelet-európai rongyos zsidókhoz hasonlította … Tovább »
Zvolszky Zita képzőművésszel beszélget Szarka Zsuzsa
Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.
Megépítették a 17. századi Lengyelország leggyönyörűbb, ám a második világháborúban odaveszett fazsinagógájának pontos mását a Lublini vajdaságban lévő Bilgorajban.
Az eredeti templomot 1648-ban emelték a mai Fehéroroszország területén lévő Wolpában. Az épületet … Tovább »
Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.
Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.
Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál
A Moszkát család című, a varsói zsidóság közel negyven évét felölelő családregénye után 1955-ben jelent meg Singer harmadik kötete, A Sátán Gorajban. 1648 – a Bogdan Hmelnyickij vezette kozákfelkelés ideje – pusztító év volt a lengyelországi kis zsidó település, Goraj számára is.
Romániában a hivatásos jiddis színház Iaşi-ban (Jászvárosban) született, a Zöldfa kertvendéglőben. Ott mutatta be Avram Goldfaden (1840-1908) társulata néhány rövid darabból álló előadását. A darabok, melyeket maga Goldfaden írt, nagy sikert arattak, s ez arra ösztönözte őt, hogy egész előadássorozatot tartson. Két nappal a bemutató után méltató cikk jelent meg az előadásról…
“A közeljövőben pedig színrevisszük A rabszolgát, majd pedig a Teibele és a démont. Aztán Mihail Sebastian darabjának a bemutatója következik: miután előadtuk tőle a Vakációsdit, most a Névtelen csillag következik. És egy jelkép erejű bemutatóra készülünk, amelynek a címe: Egy színházéji álomra – a romániai jiddis színjátszás 130 évének kiemelkedő mozzanatait álmodjuk benne újra.”
I. B. Singer: Szerelmes történet – Egy poligámista regénye. Fordította: Dezsényi Katalin, Novella Kiadó 2008. 262 oldal Szóljanak azok a lengyel stetl-ek (zsidók lakta falvak) tóraolvasó kisembereiről, dibukokról, szellemekről, csodákról mesélő jiddise mamékről, … Tovább »