A bécsi Der Standard írása szerint Orbán “önkényuralmi rendszert” épít
ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz,
Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és
Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben
olyan berendezkedésről van szó, amely “már nem demokrácia, de még nem is
teljesen diktatúra”. 

Az Új színház leendő igazgatója válaszolt Tarlós István főpolgármester
szerdai közleményére, amiben jelezte, nem szeretné, ha Csurka István az
Új Színházban dolgozna. A kinevezett igazgató, Dörner György válaszában
azt írta, Csurkát csak szellemi vezetőnek tekinti, alkalmazásba nem
vette volna. Ehhez képest Csurka több interjúban beszélt közös
munkájukról és koncepciójukról.

Cardin szenátor, aki személyesen nem vett részt a bizottság múlt pénteki
meghallgatásán, utólag nyilatkozatot csatoltatott a meghallgatás
jegyzőkönyvéhez. A testület társelnöke felszólított a helsinki folyamat
emberi dimenziójáról 1989-ben megtartott koppenhágai konferencián
elfogadott, az antiszemitizmust elítélő dokumentum rendelkezéseinek
végrehajtására. 

Az index.hu írása szerint a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat
ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Kozma utcai
központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet)
könyvelésével kapcsolatban. 

Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal.  A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.

Egy Kohn–Grün-viccel érzékeltette a hétvégi kötcsei találkozón Orbán
Viktor a devizahiteleseket érintő, fix árfolyamú végtörlesztésre
vonatkozó döntés lényegét – írja szerdai cikkében az Origo.
 

Világra szóló diplomáciai kampánymeccset vívnak ezekben a hetekben az
izraeliek és a palesztinok. Az ENSZ szeptemberi közgyűlésén – várhatóan
20-án – a tagállamoknak szavazniuk kell arról, hogy Palesztinát
felvegyék-e a szervezetbe. Ezt Izrael nagyon határozottan ellenzi, ahogy
azt az augusztus közepén Budapesten járt izraeli
külügyminiszter-helyettes is világosan előadta a magyar kormánynak.
Ugyanakkor a palesztinok is minden követ megmozgatnak, ők is lobbiztak
az ügyben Budapesten, amikor még a tavasszal itt járt Mahmúd Abbasz
palesztin elnök.

A jobbikos gyöngyöspatai polgármestert fejlesztési pénzek
elvágásával fenyegető Balázs József nem fideszes parlamenti
képviselőként, hanem a régió fejlesztési tanácsának tagjaként tud
beleszólni a támogatások elosztásába. A testület 2011 és 2013 között
százmilliárd forintról dönthet. A környékbeli polgármesterek közt van,
aki szerint nem szokatlan a fenyegetőzés a magyar belpolitikában.
 

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

Tom Lantos Intézet lesz, de még nem tudni, hogy mikor, és azt sem, hogy kikkel fogják létrehozni. A koncepciót a Külügyminisztérium készíti elő, több lényeges kérdés eldöntése azonban még Orbán Viktor miniszterelnökre vár.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az új vallási és társadalmi szervezetek feltűnése miatt “legitimációs válságba” került, legerősebb kihívójának az Egyesült Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) tűnt. Mivel előbbinek inkább az MSZP-vel, az EMIH-nek pedig inkább a Fidesszel volt szoros nexusa, a kormányváltás a pozíciók átrendeződését ígérte. A jelek szerint hiába.

Pesti (és budai) zsidó szemmel nézve nem rossz hónap ez a szeptember: alig egy hete nyílt meg a világelső új izraeli kulturális központ egy csinos belvárosi palotában, szeptember 5-én pedig az óbudai zsinagógát avatták újjá. Utóbbival eddigi legnagyobb fegyvertényét hajtotta végre a magyarországi
Chabad Lubavics mozgalom, illetve annak „politikai szárnya”, az EMIH.
 

A második világháború alatt az úgynevezett Keleti védvonal építésénél meggyilkolt kényszermunkásokra, köztük magyar zsidó áldozatokra emlékeztek vasárnap az ausztriai Rohoncon (Rechnitz) és jelképesen letették egy központi emlékhely alapkövét.

Milyen módon viszonyuljanak a Jobbikhoz a rádiók és a televíziók a médiatörvénynek a rasszista beszédet tiltó rendelkezéseiből kiindulva? Mikortól lehet azt mondani, hogy szócsövet nyújtanak a Jobbiknak? Mit tartanak követendő példának? Melyek azok a témák, amelyekkel kapcsolatban meg lehet a Jobbikot szólaltatni? Másképpen kell viszonyulnia egy újságírónak a Jobbikhoz, amikor a „cigánybűnözésről” és „zsidó nagytőkéről”, a választási programjáról és szakpolitikai kérdésekről, vagy olyan témákról beszél, amelyekben a Jobbik „a média szövetségese”, például a pártfinanszírozás kérdése? Kötelezi a médiumokat bármire az, hogy mandátumokat szereztek az EP-ben?
 

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
 

8,92 milliárd dolláros (1773 milliárd forintos) kártérítési per indult a MÁV ellen egy chicagói bíróságon a vasúttársaságnak a magyarországi zsidók deportálásában betöltött szerepe miatt. A magyar államháztartás romba dőlésével fenyegető kereset hemzseg a súlyos történelmi tévedésektől, de jogi és egyéb hibák is vannak benne. Az állítólagos kutatásba sem a holokauszt ismert hazai történész szakértőit, sem a kárpótlással foglalkozó nemzetközi zsidó szervezeteket, sem a hasonló nemzetközi perekben jártas jogászokat nem vonták be.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hajnalban a terrorelhárító szolgálat segítségével Debrecenben elfogott öt embert, a gyanú szerint a tavaly óta folyó romák elleni támadások elkövetőit. A régóta megfigyelt gyanúsítottak nem romák, és terhelő bizonyítékokat találtak náluk.
 

A Nemzeti Nyomozó Iroda hajnalban a terrorelhárító szolgálat segítségével Debrecenben elfogott öt embert, a gyanú szerint a tavaly óta folyó romák elleni támadások elkövetőit. A régóta megfigyelt gyanúsítottak nem romák, és terhelő bizonyítékokat találtak náluk.