Összesen 12,160 találat (11581 - 11600) : I. S..
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »
Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, … Tovább »
„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváhagyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal).
Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, … Tovább »
Ez év márciusában Madridban a Balmes utcai zsinagógában rendezett ünnepélyen Hájim Herzog Izrael államelnöke mellett maga Juan Carlos, spanyol király is részt vett, amikor megemlékeztek a kiűzés 500. évfordulójáról. Májusban a külföldön élő, spanyol származású zsidók számára … Tovább »
Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyerekeket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móricka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?”
Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjéről, … Tovább »
Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a rómaiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »
1492
Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spanyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének rendeletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény … Tovább »
1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese beleegyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »
Egyszer elfelejtjük, milyen
Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás –
a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat
s világtérképen az atomvillanás.
Egyszer elfelejtünk emlékezni,
az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk,
ki feljebb, ki lent, attól függően,
hol szorított … Tovább »
Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával
Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »
Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munkarend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reggeltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is … Tovább »
Tűz,
fa,
kés együtt van.
És az áldozat?
Előttem megy, hátán a fa.
A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák,
neve öröm volt, nevetés.
Kacagott Sára,
nevetett az égi hírnökön
s esztendőre újra csak nevetett.
Karján az ajándék:
ez a fiú, aki most … Tovább »
Egy olimpikon élete
Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egykori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fivérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »
Ki tanítson az Abonyi utcában?
Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Többségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osztályának számító polgári, Budapesten … Tovább »
Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult ökumenikus rádióműsor, a Pax Rádió is. Tulajdonképpen mit takar ez az elnevezés? – kérdeztük Landeszman György főrabbit, aki az egyházak … Tovább »
Az egykor híres, ma inkább hírhedt Benedek István professzor szerint „hazánkat külső és belső ellenség veszi körül.” Ehhez hasonlóan sajátos összefüggések hallhatók ki a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiből is. A Panoráma riporternője legutóbb például … Tovább »
Kilencszáznegyvenhat évvel ezelőtt, az 1046. esztendő nyarán így fogalmazott Gellért csanádi püspök, a Szent István halála óta tartó nyugtalanságokat tapasztalva:
„A legközelebbi napokban veszélyes idők fognak bekövetkezni, fanatizmustól feltüzelt tömegek lábbal tapodják … Tovább »
Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenységéről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” – teszi fel jogosan a kérdést – dr. Péntek László bírótól elvették a Szent Korona és annak szerkesztője, Romhányi ügyének tárgyalását (a … Tovább »
Szegő Krisztina interjúja Zwack Péterrel
Amikor Zwack Pétert, a Zwack Unikum Kft. tulajdonosát felkerestük, még mindenki a közelgő peszáhra készülődött. Ennek jegyében tettük fel a kérdést: „Mit csinált Ön tavaly ilyenkor”?
Feleségemmel egy szeder estét rendeztünk … Tovább »
Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. életévembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod községtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémületben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »