Savuot éjszakáját minden évben a tanulásnak szenteljük. A hagyomány
szerint így tesszük jóvá mi zsidók, hogy a Tóraadás éjjelén nem
maradtunk ébren. És így bizonyítjuk, hogy a dolgok megjavíthatóak, jobbá
tehetőek.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

 Szilágyi Júlia: Jegyzetek az akváriumból. Esszék, feljegyzések. KOMP-PRESS Kiadó, Kolozsvár, 2010.

Ősidők óta foglalkoztatja az embereket, hogy vajon vizsgálhatják-e éppen azt, amiben benne vannak. Szilágyi Júlia újabb kötetében André Malraux-t idézi: „Aki rálátást … Tovább »

Vider Ernő, itt használatos becenevén Hersi bácsi. 89 éves, már alig lát, de lépést tart a világgal: a jiddis dalokra, a héderben tanult imákra éppúgy emlékszik, mint cseh nyelvű tanulmányaira, a cionista mozgalomra, vagy a szibériai lágerévekre. De Dominique Strauss-Kahn szex-botrányát … Tovább »

A „kárpátaljai magyar zsidóság” fogalma inkább a magyar történetírói kontextusban merül fel, hiszen sok kárpátaljai zsidó identitása nem a magyar volt. E közösségről számosan megírták, hogy jórészt tradicionális elemekből állt, körükben sokan jiddisül beszéltek és írtak. … Tovább »

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

A szerző Anyám pészahja című könyve, mely családtörténete mellett
Kárpátalja zsidóságának 20. századi történetét is megidézi, az ünnepi
könyhétre jelenik meg az Argumentum kiadónál. Ebből közlünk részletet.

Izrael soha nem tér vissza a “védhetetlen” 1967-es határok mögé – mondta
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn Washingtonban a
legnagyobb amerikai Izrael-lobby éves kongresszusán.

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

“Ne merj mosolyogni, zsidó fattyú” – elítélik-e Képírót?
Képíró Sándor egykori csendőr-százados “újnyilas barátai” hasonló
módszert alkalmaznak, mint vészkorszakbeli elődeik: hőbörgéseikkel és
izomzatukkal próbálják megfélemlíteni a csendes többséget. Mindezt a
Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának épületében. Ha a II. világháború
során elkövetett háborús és népellenes bűncselekmények miatt folyó
perben felmentő ítélet születik, hősként ünnepelhetik a 97 éves
vádlottat, ha elmarasztalják, újabb ürügy adódik a vérszagú zsidózás
folytatására. 

Korábban  közöltük a szerző írását, melyre kérésünkre Czeizel Endre és
Venetianer Pál reflektált. Az alábbiakban a viszontválaszt olvashatják.
 

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

Balla Zsófia költészete a szó nemes értelmében vett klasszikus
költészeteszményt képviseli, mindez jól látszik legújabb verseskötetet
olvasva is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez a költészet ne lenne
folyamatosan kísérletező, és ne próbálná meg tágítani saját határait,
épp ellenkezőleg…

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
 

Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

A Westbury Group három napos, angol nyelvű szemináriumot rendez
Budapesten június 27 és 29 között olyan jelentkezők számára, akik a
magyarországi zsidó közösségi életet gazdagítják programjaikkal,
szervezetükkel, vagy kezdeményezéseikkel. A jelentkezési lapokat május
30-ig kérik eljuttatni a felhívásban megadott címre.

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.