Shakespeare-rel együtt vallja: „Az élet egy félkegyelmű meséje, zengő tombolás, de semmi értelme nincs.”

Speciálisak az izraeli-magyar kapcsolatok Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerint. Mor úgy véli, mind a Zsidó Világkongresszus, mind a magyar kormány részéről jó döntés volt, hogy a kongresszus budapesti megrendezése mellett döntöttek. A nagykövettel a Zsidó Világkongresszusról, … Tovább »

A Teheránban született, iráni és belga szülőktől származó író regénye a Göncöl Kiadónál jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. Ebből közlünk részletet.

A nevem Lea Rabinovich. Sok éve már, hogy senki sem szólított a keresztnevemen. Pedig gyerekkoromban, apám házában hányszor … Tovább »

 Interjú Elek Ferenccel a bemutatás előtt álló Hyppolitról.

Világszerte a Konstantinápolyi hölgy alkotójaként ismerik. Ez ugyanis a Cannes-ban debütált első nagyjátékfilmje, a Sziget a szárazföldön francia címe. Fekete báránynak tartja magát, aki mindig beverte a fejét a falakba. Elek Judit nemrég ünnepelte hetvenötödik születésnapját. … Tovább »

„Nyilván a szívbetegsége miatt, ami lilára festette a száját. Aztán mégse abba halt bele.” Részlet a szerző K-vonal című kötetéből, mely a könyvhétre jelent meg a XXI. Század Kiadónál.

A Kossuth utcán araszolunk vissza a Piactér felé.  Visszafelé leszálló is, felszálló … Tovább »

„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.

Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »

Spanyolország egyik legnépszerűbb és legnagyobb példányszámban eladott napilapja, az El País május végén interjút közölt a világhírű indiai karmesterrel, Zubin Mehtával, aki a cikk szerint képtelen vádakkal illette Magyarországot és a Magyar Állami Operaházat. Az Izraeli Filharmonikusok … Tovább »

Tel Aviv megér egy misét (vagy Tóraolvasást)

Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban,

Az utazást egy amerikai házasságközvetítő cég szervezte.

“Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg.” Erőtér. Részlet a szerző Majdnem Auschwitz című könyvéből, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg a Kalligram Kiadónál.

Azt mondták, Editnek a tekintete változott meg. Nem lehetett a szemébe nézni, miután hazatért, a … Tovább »

Mások mellett elsőként tiltakoztunk itt, a Szombat hasábjain, hogy Tormay Cécile utcát kapjon. Elértük célunkat.
Ki se helyezik az új utcanév-táblát, így csak “papíron” és úgy is csupán két hétig létezik Tormay Cecile-ről elnevezett közterület Budapesten – értesült a Népszava.

A … Tovább »

     Elfogták egy négy évvel ezelőtti, melegek elleni tel-avivi gyilkos merénylet négy gyanúsítottját – jelentették csütörtökön az izraeli rendőrség szóvivői.

2009. augusztus 1-jén egy ismeretlen álarcos behatolt a tel-avivi melegek ifjúsági klubjába, majd lövöldözni kezdett. … Tovább »

Hagyományos többnyelvűség
A zsidók a babyloni fogság óta felvették vándorlásaik során a környező népek nyelvét, és így alakultak ki a speciálisan zsidó nyelvek, mint például az arámi, a judeo-arab, a ladino (judezmo / judeo-spanyol) és a jiddis is. A jiddis eredetileg a 10–13. … Tovább »

Majdnem egy évezredet fog át A halhatatlanság elixírje, a Norvégiában élő magyar-zsidó származású író regénye, melyet az Athaeneum Kiadó jelentetett meg magyarul.

Ha mély lélegzetet veszünk, és egy pillanatra elcsöndesedünk, átélhetjük a Trianon ürügyén kirekesztő, előítéletes és gyűlölködő hangokon túl a magyar nemzet csendes fájdalmát, melyet értő, érző és szolidáris közösségként, mi, magyar zsidók is magunkénak tudunk érezni.

Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról

„Én nem vagyok zsidó”, mondja az apám. Anyámnak mondja. Anyám mérges rá.