A héten látható utoljára a Néprajzi Múzeum „Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából” című kiállítása. Az október 18-i finisszázson tárlatvezetés és művészeti performansz várja az érdeklődőket, a részvétel ingyenes.

A női egyenjogúságért küzdeni sehol sem könnyű, de az arab világban különösen nagy elszántság kell hozzá. Mona Eltahawyt azonban több nyílt törés, szexuális bántalmazás és az egyiptomi hatóságok fenyegetései sem tántorítják el, hogy Kairóban maradjon, mert szerinte – bár a feminizmus globális ügy – az elnyomással csak helyben lehet szembeszállni. A fátyol fogságában című könyvének magyarországi megjelenése alkalmából beszélgettünk vele.

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

Habár elméletben nem csak zsidó sportolók indulhatnak a hazánk által is megpályázott Európai Makkabi Játékokon, a gyakorlatban nagy eséllyel mások hiába próbálkoznak. A 2019-ben esedékes játékok helyszínéről egy hónapon belül születhet döntés. Magyar sportolók a legutóbbi két megméretésen 20, illetve 19 érmet szereztek.

„Anyu nekem azt mesélte, hogy ő annyira szorongott mindattól, amin az ő anyja keresztül ment, hogy nem nagyon kérdezgette. Én viszont nagyon kíváncsi voltam.” Fullajtár Andrea színésznővel beszélget Várnai Pál.

Geológusok számítása szerint a Golán-fennsík palamezeje több milliárd hordónyi olajnak megfelelő palaolajat rejt – kérdés azonban, hogy Izrael ki tudja-e aknázni azt? Ha igen, akkor a zsidó állam évekig önellátóvá válik olajban.

Az Afek Oil and Gas – az amerikai Genie Energy … Tovább »

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Izrael népe erős és egységes az ország nemzetközi elszigetelésére tett palesztin kísérletekkel szemben; a világ egyetlen zsidó államának joga van békében élni, ezért megvédi magát a terrorizmussal szemben – hangoztatta Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete egy csütörtök esti fővárosi szolidaritási rendezvényen.

“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.

Beszélgetés Vári Évával az Aranytó bemutatójáról

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt anticionista vezére.

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Orbán Viktor miniszterelnök nagyrabecsülését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnökének a magyarországi zsidóság segítése érdekében tett erőfeszítéseiért.
A kormányfő szerdán New Yorkban munkareggelin folytatott megbeszélést a szervezet elnökével. … Tovább »

 „Nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni”

Apja fojtotta meg a darmstadti muszlim lányt

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.