Heller Ágnes a Saul fiáról

Krakkó, Bánk, Zsidó Kulturális és Spinoza.

Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »

November 19. és 22. közt rendezik meg a Művész moziban a IV. Budapesti Zsidó Filmfesztivált.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Idén szeptember 2. és 21. közt zajlik a Spinoza Zsidó Fesztivál.

Tegnap a Falk Miksa utcában helyezett el egy újabb botlatókövet Gunter Demnig német művész, a botlatókő-projekt “ötletgazdája”.

A kövön Heller Pál neve olvasható, akit 1944 áprilisában hurcoltak el  házának kapujából egy csepeli internálótáborba, majd onnan, két hónappal … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
Lapunk az alábbi körkérdést intézte a szellemi és közélet néhány szereplőjéhez:
“A 20. századi magyar veszteségek napjaink közéleti vitáinak tárgyát képezik, és meghatározó szerepet játszanak az emlékezetpolitikában, az identitáspolitikai … Tovább »

Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 (részletek)

(2014. augusztus)

Az a könyv, melyet véletlenül éppen a szerződések megkötésekor olvastam, jól illett nosztalgiámhoz. Régi időket elevenít fel, bár nem a régmúltból, hanem a közelmúltból, egy korból, melyre – még … Tovább »

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben