Történelmi tartozását akarta rendezni az osztrák főváros, amikor
kiharcolta, hogy otthont adhasson a Makkabiádának nevezett zsidó
sportrendezvénynek.

A sajtó legfontosabb feladata, hogy feltárja az igazságot és bemutassa a
lényeges információkat, hogy az emberek eldönthessék, kivel és mivel
azonosulnak, kit és mit támogatnak – hangsúlyozta Akiva Eldar izraeli
újságíró kedden a külügyminisztériumban rendezett közel-keleti témájú
médiaszemináriumon. 

19 aláírója van annak a nyilatkozatnak, amelyben amerikai és európai
civil szervezetek, köztük a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság
fordultak a parlamenthez a megszavazandó új egyházi törvény miatt.

Arab aktivisták 560 ezer euró értékben vásároltak egy hajót, hogy
csatlakozzon a Gázai övezet izraeli blokádját megtörni akaró,
humanitárius segélyt szállító flottillához – közölte egy szakszervezeti
vezető szerdán Jordániában. 

A Facebook után az Apple-t is arra kérte az izraeli kormány, hogy
távolítsa el az Izrael elleni újabb felkelésre, a harmadik intifádára
felszólító tartalmat.

Az idén először ünnepként számon tartott Nemzeti Megemlékezés napja
kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatal kreatívokat miképp
foglalkoztatja az idestova 91 éve történt határváltozás. Egyáltalán,
érdekli őket?

A New York Times a minap egy példátlan felmérés eredményét összegezte “A
vallási hovatartozás meghatározza az anyagi boldogulást?” című
írásában. Az írás alapjául a washingtoni székhelyű Pew Research Center
reprezentatív felmérése szolgált. Az egyedülálló kutatás irányítója,
Scott Keeter, a Pew igazgatója a hvg.hu-nak adott interjúban
megerősítette az Amerikában nagy port felvert cikk megállapításait.
 

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

Valódi tétek nélküli választáson, tökéletesen eseménytelen eseményen
vettek részt, akik végülték a BZSH választási közgyűlését. Bármelyik
társasház lakógyűlésén ezerszer izgalmasabb dolgok történnek, mint a Síp
utca 12. alatt elnök, ügyvezető, elöljáró és bizottsági tag-választás
idején

Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda
délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az
ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt
Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban
lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt
kétséges.

A Mazsihisz legnagyobb tagszervezete, a Budapesti Zsidó Hitközség szerda délutáni közgyűlésén négy évre újraválasztotta Zoltai Gusztávot az ügyvezető igazgatói tisztségre. Mivel kihívójának, Heisler András volt Mazsihisz-elnöknek az indulását korábban megakadályozták, a hivatalban lévő ügyvezető igazgató ellenfél nélkül maradt, győzelme tehát nem volt kétséges. A BZSH elnöki posztján sem történt változás: Streit Sándor legyőzte kihívóját, Kunos Pétert. Nemhogy forradalom nem tört ki, de még az előzetesen valószínűsített mormogásból sem lett semmi.

Miután kihívóját, Heisler Andrást nem engedték rajtvonalhoz, Zoltai Gusztáv ellenfél nélkül indul a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) vezetéséért a szervezet szerdai tisztújításán. A legnagyobb magyar hitközség képtelen a megújulásra.

A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes
történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk
eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A
magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most
szembesülünk, itt van az igazi gyökere – állítja Kőbányai János.

Heisler András, a Mazsihisz korábbi, lemondatott elnöke, a mostani
választásokon Zoltai Gusztáv kihívója a Budapesti Zsidó Hitközség
ügyvezető igazgatói tisztségért folytatott küzdelemben, a hvg.hu-n
megjelent írásában bírálta Síp utca jelenlegi vezetését.

Ma választ elnököt, ügyvezető igazgatót és elöljárósági tagokat a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH), május 15-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tart tisztújítást. A választásokon lényegében a régi vezetés kaphat újra bizalmat – lehetséges kihívójuktól már az antidemokratikus fordulatokban bővelkedő, a legszebb pártbelharcokat idéző jelölési folyamat során megszabadultak.

Orbán Viktor kedden a Nemzetközi Holokauszt Emléknap brüsszeli konferenciáján találkozik az Európai Zsidó Kongresszus elnökével – tudta meg a hvg.hu.
 

A néhai Kultiplex vezetője mellett a válogatottan ocsmány antiszemita irodalmat forgalmazó Gede Testvérek kiadója is kiveszi a részét a Jobbik önkormányzati kampányából – ráadásul éppen a XIII. kerületben. De nemcsak a Jobbik, hanem az általa menedzselt “új” gárdamozgalom sem áll már a helyzet magaslatán. A pártban “mérsékeltek” és “radikálisok” belharca folyik, a gárdát pedig demoralizálják a folyamatos botrányok. Ezeket a párt a gárda belügyének nevezte, ám nem állíthatja, hogy semmi köze hozzá: az új parancsnok, Ináncsi József ugyanis a párt budapesti jelöltje volt.

Bár a Republikon Intézet tanácskozásán nagyon nem szerették az államfőt, mégis őt tartják az alkotmányos rend garanciájának.
 

Magyarország azért lett Izrael célországa, mert „kellemes a klímája, amely önfenntartó tud lenni, amely jó helyen fekszik, stratégiai helyen fekszik, amelynek a népe kellően birka ahhoz, hogy önmaga vesse a nyaktiló alá a fejét. S akkor vannak olyan politikai szereplők, akik egy ilyen úgynevezett honfoglalást hajlandóak jó pénzért levezényelni.”

A múlt héten elhunyt Popper Péter pszichológus magyarnak és zsidónak is tekintette magát. Az antiszemitizmus gyökereiről, az úgynevezett másságról, a magyar identitásról vallott saját nézeteiről beszélt a HVG-nek nem sokkal a halála előtt.