Új zsidó hittankönyvet adott ki az általános iskola első osztályosai számára a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).

A modern, szemléletében gyerekközpontú kiadványt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) pénzügyi támogatásával jelentették … Tovább »

Gasztrokrimi az első magyar nyelvű zsidó szakácskönyvről

Az új rabbihelyettes-jelölt augusztus közepétől látja el a teendőit, a szerződést már aláírták. Schwarcz Péternek nem lesz újdonság Szeged, mert egyetemi évei egy részét itt töltötte. Csütörtöktől vasárnapig lesz a városban.

Markovics Zsolt, Szeged eddigi főrabbija … Tovább »

A címként szolgáló idézet Orbán Ottó Színpompás ostrom (életműinterjú) című, a Tények és tanúk sorozatban a Magvetőnél 2016-ban megjelent posztumusz kötetéből való.

Persze láttunk már olyat, hogy valakit a felesége rokonai agyonvertek; csakhogy itt a rokonságot hangsúlyosan … Tovább »

“…mind Sennyey-nagyapám, mind apám adott pénzt anyámnak az abortuszra, aki szerencsére bohó volt és fiatal, s egy ruhaboltban szép ruhákra elverte a pénzt. Azóta hálás vagyok a ruhaboltoknak, de magamban azért egy ideig eltartott, hogy elrendezzem: engem sem a Sennyeyek, sem a Weinerek végül is nem akartak, mégis itt vagyok.”

Péterfy Gergely és Weiner Sennyey Tibor írók beszélgetése.

A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.

Novák Előd eltávolítását és a Jobbik néppárti fordulatát többnyire belpolitikai okokkal magyarázzák az elemzők. Ami teljesen helyénvaló ­– de a nemzetközi háttér nélkül féloldalas értelmezés.

Balla Zsófia költővel beszélget Várnai Pál

Kolozsvárról települt át Budapestre 1993-ban. 19 kötete jelent meg, három német nyelven. Számtalan díj kitüntetettje: többek között Soros- életműdíjat, József Attila-díjat, Artisjus-Nagydíjat, a Magyar Köztársaság Babérkoszorús költője díjat kapta meg. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Kende Péter társadalomtudóssal beszélget Várnai Pál

avagy: Lefitymálva vidéken

Múltfeldolgozás Palotai Boris két női holokauszt-regényében

Az utóbbi években több fontos elemzés jelent meg a magyar zsidók kifosztásáról, talán a legismertebb Vági Zoltán és Kádár Gábor könyve, a „Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése” című munka. A magyarországi zsidóság vagyonának sorsát a legtöbb adattal alátámasztott módon, csak az 1938-1949 közötti időt vizsgálva Botos János történész, egyetemi docens legújabb, 2015-ben publikált könyve mutatja be.[*]

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

Laczó Ferenc interjúkötetében a vészkorszakkal kapcsolatos német múltfeldolgozásról kérdezett német történészeket. E kötet előszavát olvashatják az alábbiakban.

Lehet-e egy arab zsidó?

Zsidó civil szervezetekhez fordultunk, hogy osszák meg a nyilvánossággal idei terveiket. Az Élet Menete Alapítványtól Gordon Gábor kuratóriumi elnök válaszolt.   

Mire fókuszálnak, milyen programokat terveznek a 2016-os évben? 

Az Élet Menete Alapítvány 2016-ban … Tovább »

Gábor György Múltba zárt jelen, avagy a történelem hermeneutikája címmel megjelent új könyvét Heller Ágnes és Spiró György mutatta be 2016. március 31-én 18 órakor a Kossuth Klubban. Heller Ágnes laudációját közöljük az alábbiakban.

Orbán Viktor a Brüsszel-ellenes szabadságharc és a háttérhatalmak által szervezett, fenyegető népvándorlás motívumaira építette föl március 15-i beszédét.

Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.

Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál