Összesen 94 találat (61 - 80) : Földes Anna.
1936-ban lebontották a Károly körút és a Király utca sarkán terpeszkedő hatalmas kétemeletes, immár igen elhanyagolt állapotba jutott épületmonstrumot, az Orczy-házat, hogy a Belső-Erzsébetvárost átszelő tervezett „sugárút” kapujának szánt „Madách-házak” kerüljenek … Tovább »
Kampánynyitó rendezvényt tartott a Jobbik Budapesten. A mintegy 2500 fős Újbuda-Tóvárosi sportcsarnok teljesen megtelt, az épület előtt a hatalmas magyar és árpádsávos zászló tövében és odabent gárdisták, valamint “Csendőrség”-feliratot és sorszámot viselő fekete kommandósruhások biztosították a helyszínt. A párt egyéni képviselőjelöltjei a korona másolata előtt tettek esküt. A beszédekben sok hangzatos kijelentés, és szinte semmi konkrétum nem szerepelt.
Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »
“…én ötéves korom óta pontosan tudom, hogy az, hogy „zsidó”, meg az, hogy „soha”, ugyanazt jelenti. Azt jelenti, hogy soha többé nem mehetsz be a kerted kapuján. Hogy múlttá válsz még életedben. Hogy máshol kell lenned, soha nem térhetsz vissza….”
Az 1956-ban egy nyugati fotóriporter jóvoltából a magyar forradalom jelképévé vált vörös hajú, szeplős kamasz múltjából egyre több információ kerül elő: felkutattuk a sírját, rátaláltunk édesanyja nevére, és azt is tudjuk: hol született a tragikus sorsú Erika.
Az emberiség történetében Wallerstein szerint voltak hasonló korszakváltások, mert a 19. században elterjedt nézettel ellentétben, amely szerint a fejlődés folyamatos és elkerülhetetlen (van ennek marxista változata is), a haladás csak lehetőség, nem szükségszerű.
Nem szeretjük a szurkolókat. Hangosak, lármásak, fasiszták, magyarán éppen itt lenne az ideje annak, hogy a derék rendőrök jól elagyabugyálják a neveletlen suhancokat –gondolja egy derék, törvénytisztelő állampolgár.
Forrás: Népszabadság 2008. április 28. / Hajba Ferenc Ideje van a kövek összegyűjtésének – ennek a bibliai idézetnek a szellemében kutatta fel a Nyugat-Dunántúlon, valamint Burgenlandban található zsidó emlékhelyeket, majd közölte kötetbe gyűjtve a róluk szóló dokumentumokat a … Tovább »
„Földes Józsi konyhája” – a gutaütésig primitív elnevezés lehetne, hallatára az ember szeme előtt máris zsírban evickélő ijesztő húsdarabok, állott főzelékek és sörfolttal éktelenkedő asztalterítők ködlenek föl. A Frankel Leó utcai étkezde azonban gyökeresen más … Tovább »
2007. augusztus 29. Elbocsátották a honlap főszerkesztőjét és az ügyeletes szerkesztőt. Szetey Gábort az auschwitzi koncentrációs tábor kapujában, zakóján a nácik által a melegekre aggatott rózsaszín háromszöggel ábrázoló fotómontázs jelent meg a Fidesz-közeli Lánchíd Rádió … Tovább »
2007. július 26. Döbbenten tapasztalom, hogy mihelyt politikai színezetű ideológia kifejtéséről van szó, ennek terjesztője annyi szakmai torzítást, képtelenséget és hazugságot tehet közzé, amennyit csak akar – az érintett szakma tagjai ezeket még véletlenül sem korrigálják. Mintha … Tovább »
Pünkösti Árpád / 2007. június Múltfeltáró írást olvashatnak a Szombatban Pünkösti Árpád újságíró (többek között a Rákosi trilógia szerzője) tollából. Pünkösti nem vállalkozott könnyű feladatra, hiszen a nyilas pártban komoly tisztséget elért, később emigrációban … Tovább »
Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).
MELVIN JULES BUKIET
Semmi nem tesz szabaddá*
Melvin Jules Bukiet amerikai zsidó író, hat prózakötet szerzője. Legutóbbi munkái a Strange Fire című regény és a Faker’s Dozen című novellagyűjtemény. Két antológiát szerkesztett: a Neurotica címűt zsidó írók szexuális … Tovább »
Bárdos Pál
Emlékkönyv
(részletek)
Traiskirchen
Az ezerkilencszázhetvenes évek elején kisgyerekkori önéletrajz formájában készültem megírni a deportálásunk történetét. Beszéltem a tervemről anyámmal, segítségét kértem. Hatvanéves kora után egészsége megroppant, … Tovább »
A népszámlálási adatok torzak lesznek
1. Kell-e félnünk a népszámlálási kérdésektől?
Liberális demokráciákban az egyenrangú és egyenjogú állampolgárok vallási és etnikai hovatartozása magánügy, az állam nem kényszerítheti megválásukra az állampolgárokat. … Tovább »
Sanders Iván
Végzetes szabadságA felvilágosodás eszméi Földes Mária A séta című regényében
Az európai felvilágosodás eszméjéről bizton állíthatjuk, hogy az egyre szekularizáltabb irodalom felemelkedéséhez vezetett, a zsidóság pedig a világi irodalmon keresztül eljutott … Tovább »
Bemutatjuk a Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Ipari Egyesületet
“Feláldoztuk minden tartalékunkat”
Oroszországból csak 80 „hadifogoly” műkincs tér haza?
Gadó János: Zsidó iskolák Magyarországon I.
Jóvátétel
Göncz Árpád: 1100 éves együttélés
Pál Tibor: 120 évig készítsék!
Dr. … Tovább »
Kedves Barátaim!
A magyar-zsidó együttélés 1100 éve a történelem viharainak kitett keserves, a hatalom harcainak és a hatalomért folyó harcnak kiszolgáltatott történet. Ennek az együttélésnek a története nem függetleníthető az európai zsidóság történetétől. A kezdetektől … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »