avagy: Lefitymálva vidéken

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

Kapedli és kokárda – a nemzeti ünnep alkalmából a magyar-zsidó identitással foglalkozó különszámunk néhány cikkét ajánljuk újraolvasásra.

A zsidó maffia története Horvát János személyes kedvence, egyfajta akadémikus hobbijává vált a volt tévériporternek retrospektív detektívmunkával felderíteni, hogyan is nézett ki az úgynevezett zsidó maffia. A korábban kubai nagykövetként is szolgáló Horvát személyesen is felderítette az emblematikus havannai Hotel Nacionale dísztermét, melyben egykor az alvilág legnagyobb vezetői, ahogy a Keresztapában volt látható, egy „gengszterkonferencián” osztották fel az Újvilágot egymás között.

Öt éve nem kerülhetett sor azoknak a csontoknak az eltemetésére, amelyeket a Duna medréből, a Margit híd alól emeltek ki. Többen azzal a kéréssel fordultak a Budapesti Ortodox Rabbinátushoz, hogy ismertessük a há- láchá, a zsidó jog álláspontját a méltatlan körülmények között, … Tovább »

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

Vitézy Dáviddal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum frissen megbízott főigazgatójával, a BKK korábbi vezérigazgatójával beszélgettünk Pozsonyi útról, 49-es buszról, dugódíjról és a budapesti közösségi közlekedésről a budai fonódó villamoshálózat elindulása kapcsán.

A Jobbik egy ideje próbál mérsékeltebb, néppártibb – cukibb – képet mutatni magáról. Abból a megfontolásból, hogy egy igazán radikális párt nehezen nyer választást, a győzelemhez középre kell húzni, aztán, amikor megvan a többség, már sok mindent el lehet intézni. (Lásd … Tovább »

Konstruktív, nyugodt hangulatú megbeszélés jellemezte a kerekasztalt – mondta az MTI-nek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal hétfői ülése után.

A miniszter a tárgyalás után a Parlamentben újságíróknak elmondta: elsősorban … Tovább »

Tudományos konferencia 2015. december 7-én a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi u. 7.)

Lajtai Péter utóbbi néhány évben készült munkáiból mutat be válogatást Helyreállítás/Recovery címmel szeptember 21-től a Pető Fanni Galéria.

Lajtai Péter monumentális méretű munkákat alkot az absztrakt gondolkodás, a monoteizmus, a természettel és az emberi … Tovább »

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Megbukott a Sorsok Háza eredeti koncepciója az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet antiszemitizmus elleni küzdelemmel foglalkozó személyes megbízottja szerint. Andrew Baker tegnap egy budapesti sajtótájékoztatón már arról beszélt, immáron csak az a kérdés, mi lesz … Tovább »

“Értékeljük a kormány együttműködési készségét… de várjuk a konkrét lépéseket.”

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás