Nem akart meghalni  Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »

Kedvenc zenei õrültünk, az Agostones és a Zuboly feje, Ágoston Béla különleges vendéget hívott magával MûPás koncertjére.
 

Balogh Kálmán cimbalomművész 1959-ben született Miskolcon. Az 50. születésnapot a közönséggel is megünnepli május 23-án a Művészetek Palotájában.
 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség. 

2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

„Az antiszemita véli csak úgy, hogy csupán antiszemita. Valójában a bármikor és bármilyen bűnbak-igényre átprogramozható gettóba zárja be magát.”

(Mészöly Miklós: Halk előszó az antiszemitizmushoz, Kirekesztők, Aura Kiadó, 1992., Budapest)

Már évekkel ezelőtt … Tovább »

Tel-Aviv mostanság ünnepli centenáriumát, s ebből az alkalomból megérdemel legalábbis egy képzeletbeli sétát.
 

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Művészeti és kultúrtörténeti séta a védetté nyilvánított, felbecsülhetetlen értékeket őrző Salgótarjáni úti zsidó temetőben, a sétát Szegő Dóri vezeti
 

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.

Uri Asaf januári, Tátra utcai kiállításán[1] egy ízig-vérig festőt, és ízig-vérig zsidó festőt ismerhettünk meg. Nála a zsidóság nem csupán annyit jelent, hogy képeinek olykor zsidó tárgya van, a zsidósága mélyebben gyökerezik. Egy ritka, mert úgy elkötelezetten zsidó, hogy … Tovább »

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?
 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

Újra, immár sokadszorra is kiderül, hogy életünk kísérőzenéjéhez hozzátartoznak az egykori monstre táncdalfesztiválok dallamai. Sokról nem is tudjuk, honnan ismerjük, ki is énekelte, mások viszont határozottan kötődnek egy-egy legendás előadóhoz. 

Forrás: Gondolatok blog Zsolt Béla (Komárom 1895 január 8. – Budapest 1949 február 6): író, polgári radikális újságíró. (Eredeti neve: Steiner)A Nyugat második nemzedékének tagjaként indult, hatott rá Charles Baudelaire, lelkesedett Ady Endre költészetéért, mesterének tekintette … Tovább »

 
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évente két díjat oszt ki, melynek átadására legutóbb decemberi Hanuka bálján került sor. A “Magyar Zsidó Kultúráért” díj 2008-as kitüntetettje Perczel Anna építész, az ÓVÁS Egyesület alapítója, a Védtelen Örökség című könyv szerzője. A  „Várhegyi György díj, a Magyar Zsidó Oktatásért” 2008-as kitüntetettje Kovács András szociológus, a Közép Európai Egyetem, Zsidó Tudományok Programjának akadémiai igazgatója, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa.

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Hatvanhat éve, 1943. január elsején hal meg Ukrajnában Rejtő Jenő. Munkaszolgálatosként. Előbb megírja színdarabjait, P. Howard-regényeket, még előbb közbeutazza Európát, él, ahogyan lehet. Hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, hol heringhalász, máskor építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban is.