Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.

Lajtai Langer Péter író, költő, képzőművész. 1972-ig élt Budapesten, Halász Péter lakásszínházának aktív résztvevője volt, majd következtek a párizsi, antwerpeni évek és két év New York. A hetvenes évek elejétől ortodox zsidó életmódot folytatott. Nemrégiben ismét felbukkant Budapesten, hogy egyre inkább a képzőművészetnek szentelhesse az életét. Cserba Júlia a közelmúltban készített interjút a művésszel, akinek március 16-án nyílik kiállítása a Zsidó Múzeumban. 

 Maimonidesz vigasza a szenvedőknek Misné Tóra: Hilchot Tesuvá 3,11. RaMBaM (Maimonidesz, 1138-1204) a zsidó középkor egének legfényesebb csillaga, nemcsak éles elméjű gondolkodó és elismert haláchikus autoritás volt, de közösségével együtt élő, szenvedéseiben vele osztozó … Tovább »

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására…. A KIDMA Zsidó Diákszervezet mini konferenciáján rekonstruálni próbáljuk, hogy mi történt és mi fog történni a térségben.

A nagy őrület kezdetben egy zsidó Svejk kalandjainak tűnik, ám Hameiri olyan hajmeresztő borzalmakat tár elénk – elég a szifiliszes faluról vagy a kozákok karácsonyáról szóló fejezetekre utalnunk –, amelyek Malaparte tudósításainak vagy Babel naplóinak legfelkavaróbb lapjaira emlékeztetnek. Kegyelmi pillanat, amikor egy ilyen magas színvonalú, héberül írt, a magyar irodalmi hagyományban gyökerező mű segít átrendezni…

Az ország legbefolyásosabb „nemzeti radikális” hírportálja előszeretettel állítja magáról, hogy „forradalmat csinál”, a jelek szerint azonban a honlap üzemeltetői évi sok milliós adómentes bevételben is érdekeltek. Az Athena Intézet feltérképezte a kuruc.info finanszírozását.
 

A Budapest Klezmer Band idén ünnepli 20 éves jubileumát. 

Avigdor Hameiri: A nagy őrület. Löwenkopf Kálmán, Peremiczky Szilvia, Stöckl Judit és Lackfi János fordítása, Kőbányai János utószavával. Budapest–Jeruzsálem, 2009, Múlt és Jövő Könyvkiadó, 432 oldal, 3300 Ft

Abszurd érzés, de az első világháború mint a régi rend … Tovább »

Nathan Sharansky, a legnevesebb szovjet „refuznyik” volt. Kémkedés vádjával kilenc évet töltött szovjet börtönökben és kényszermunka-táborokban, mivel nem volt hajlandó felhagyni a kivándorló útlevélért folytatott küzdelmével. 1986-os szabadulása után alijázott, Izraelben … Tovább »

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »

Száz éve, 1910. szeptember 22-én született Faludy György; a négy évvel ezelőtt elhunyt Kossuth-díjas költő, műfordító élete bővelkedett fordulatokban, egzotikus utazásokban, olykor szó szerint pokoli kalandokban, szép nőkben, szerelemben.

Bartók hősének, a Kékszakállú hercegnek világszerte elismert életre keltőjét a Magyar Állami Operaház Budapest saját halottjának tekinti.

A régi pesti zsidónegyed utcáin sétálva még a felületes szemlélőnek is feltűnik a negyed különleges hangulata, az utcák, épületek változatossága, a kiemelkedő építészeti értéket képviselő épületek nagy száma és  zsinagógák kelet varázsát idéző látványa.

A 18. … Tovább »

Már gyerekkorunkban hozzákötötztünk az irodalomhoz. Mint a trecento müvésznövendékei a mesterség alantasabb munkáival mintegy a festéktöréssel és inaskodással kezdtük müködésünket. Öt éves voltam. Szombatonként apámmal és a Hét egész szerkesztöségével beültünk a Central kávéházba. Ök dolgoztak, én pedig a képeslapokat olvastam, természetesen csak a képeket és nem a szöveget. Azután kéziratokat vittem az Atheneumba… 

„Itt nincs demokrácia a táboron belül” – jelentette ki a Hetek újságíróinak hangfelvétele szerint a Magyar Szigeten Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője. A lap munkatársai előzetes bejelentéssel érkeztek a Magyar Szigetre, mégis azt mondják: emberi méltóságukban megalázták és szabad mozgásukban is korlátozták, Zagyva György Gyula pedig megfenyegette őket. A neonáci felhangoktól sem mentes rendezvényen egyébként előadást tartottak a zsidó médiapolitikáról, és ott volt az olasz neofasiszta párt elnöke is.
 

Király Lajos hányatott sorsú megmaradt életműve tizenkét kép, egy szobor, néhány elszenesedett gyermekrajz. Mindezek részben egy 1960-as évekbeli tűz során kiégett balatoni ház padlásáról menekültek meg, s egy rokon, Zádori Iván gondoskodó figyelme révén kerültek restaurálásra. A két említett önarcképen túl csendéletek és portrék, melyek így, leválva alkotójuk egykori életéről, annak túlélői lehettek, akit megöltek Auschwitzban…

Kell-e és meg lehet-e akadályozni a magyarországi zsidóság teljes asszimilációját? Eltűnhet-e valóban a zsidóság kultúrája, hagyománya? Napra pontosan négy éve bukott el a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezet kezdeményezése, amely úgy látta, hogy igen, a zsidó kultúra eltűnhet, asszimilálódhat. A megoldást a szervezet abban látta, hogy a magyarországi zsidókat az Országgyűlés sorolja a kisebbségek közé. Akkor a sikerhez pár száz támogató aláírás hiányzott. A szervezet szóvivőjével, Deák Gáborral beszélgettünk.
 

Késői hazatérés címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban. A tárlat, a Száműzött művészet kiállítás-sorozat része, mely azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a zsidóüldözés miatt menekülni kényszerült művészek munkáit bemutassa a magyar közönségnek. Három, Magyarországon méltatlanul elfeledett művész alkotásain keresztül egyúttal három, jellegzetesen kelet-európai zsidó életútba is betekinthetést nyerhetünk.

Kafka markáns különbséget lát a keleti és nyugati zsidók irodalma között: „Már szinte megszoktuk, hogy a nyugat-európai elbeszélésekben, mihelyt kitérnek csupáncsak egyes csoportjaira is a zsidóságnak, az ábrázolás mélyén vagy tetejében mindjárt a zsidókérdés megoldását keressük, és meg is találjuk.”

A Mazsihisz a tavalyi év hatalmas sikerének köszönhetően idén is részt vesz a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az izgalmas és színes programokban az alábbi helyszíneken vehetnek részt az érdeklődők 22:00 órától az éjszakába nyúlóan.