A két évvel ezelőtti sikerszéria után ismét műsorra tűzték Párizsban
Michel Jonasz közkedvelt sanzonékes Abraham című zenés darabját,
amelyben Lengyelországból Magyarországra emigrált, később a
holokausztban elpusztult zsidó nagyapjának állít emléket. A címszerepet
maga a szerző alakítja, s rendezőként is ő jegyzi az egyszemélyes
darabot. 

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »

Közkívánatra újra a felbecsülhetetlen művészeti értékeket őrző Salgótarjáni úti
zsidó temetőben sétálunk, Lajta Béla, Maróti Géza  és más mesterek remekművei között Szegő Dóri vezetésével.

A népszámlálás [1] lényegében elindult – bár az adatgyűjtés csak október
1-jén, szombaton fog –, az A/4-es, zöld színnel nyomott boríték
mostantól kezdve bármikor felbukkanhat a postaládánkban. Vagy
belenyomhatják a kezünkbe, mint korábban írtam [2], előbbi a szabvány,
utóbbi a praktikusabb, mármint a számlálóbiztosnak. Köztük nekem is, aki
a családokat felkereső negyvenezrek egyikeként fog adatokat gyűjteni a
következő hetekben.

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Hosszú egyeztetés után, kedden Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás
Minisztériumának helyettes államtitkára ünnepélyesen bejelentette, 173
objektum kapott egyedi műemléki címet és 4 terület műemléki jelentőségű
területté vált. Összeállításunkból kiderül, mely ingatlanokat és
területeket nyilvánítottak újonnan műemlékké, s az is, melyik az a 13
épület, amelynek esetében megszüntették a műemléki védettséget. 

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Színes és érdekes programmal várja a Spinoza Ház az érdeklődőket.

A norvég merénylő 1516 oldalas manifesztumtumában szereplő ideológiák is
rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására
egyaránt megerősödő kelet-európai és nyugati radikális pártok között
milyen jelentős eltérések vannak. Nyugaton a radikálisoknak törést
jelentett a második világháború, és a jobboldali radikalizmus új utakat
keresett önmaga meghatározásához, addig Közép-Európában a rendszerváltás
után ezek a mozgalmak a harmincas-negyvenes évek retorikájához és
szimbólumrendszeréhez nyúlnak vissza.

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Jó alaposan körüljárhatjuk a táncművészetet a Nemzeti Táncszínház
sorozata segítségével, mely egészen augusztus 19-ig tart: addig még 15
előadáson vehetünk részt. 

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

Dalok a régi Budapestről – muzsika a kertben
Az Óbudai Társaskör kertjében, rossz idő esetén a nagyteremben

Múzeumok Éjszakája a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest IX. ker., Páva u. 39.)

Június 21-én, kedden idén is több mint száz országban, köztük Magyarországon is megrendezik az egész napos rendezvénysorozatot.

A Józsefváros a budapesti zsidóságnaky különös lenyomata. Egyfelől
megjelennek benne a századfordulós zsidóság asszimilációs törekvésének
csúcspontjai, másfelől az újbevándorló, piacozó, hagyományos
életformájához és vallásos kötődéséhez ragaszkodó, vándorlásra ítélt
zsidó kispolgár is.

2004-ben Böröcz András és Rajk László közös holokauszt emlékmű
megtervezésébe kezdett.  A kiindulópont Böröcz diófából készített
vagonja volt, amiben kifaragott facipők kezdenek dobogni, ha valaki
megtekeri a hozzájuk tartozó kurblit. Ezt a konstrukciót a két alkotó
felnagyítva, egy vagonná átalakított házban képzelte el, mégpedig a
Kazinczy utca sarkán álló egyemeletes épületben.

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.

Az 1942-es újvidéki vérengzésben
betöltött szerepe miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor nagyon
szerette a csendőrséget. Nem emlékszik, hogy csoportos kivégzésre
küldött volna 30 embert, arra viszont igen, hogy megmentett egy ötfős
családot. Az első tárgyalás bővelkedett abszurd fordulatokban. Két hét
múlva ítélet várható.

Hatvanhét: ezekben a napokban lesz ennyi esztendeje, hogy 1944. április 7-én a náci Németország legtitkosabb, legjobban őrzött haláltáborából, Auschwitz-Birkenauból megszökött két fogoly, a szlovákiai Rudolf Vrba és Alfred Wetzler. Felbőgtek a szirénák, kutyás SS-őrök vizsgálták át a táborrészeket, járőrök fésülték át a szomszédos területeket. A szökevényeknek, ha kézre kerülnek, esélyük sincs: a láger főterén akasztották fel mindazokat a menekülőket, akiket utolértek, miközben indulók szóltak a hangszórókból.