Összesen 823 találat (21 - 40) : Buda Béla.
“…könyvemben azt próbáltam meg bemutatni, hogy ez az antijudaizmus kiiktathatatlan eleme annak, amit a Nyugat „gondolkodásnak” nevez.”
David Nirenberg Anti-Judaism: The Western Tradition című könyve rögtön egy évtizeddel ezelőtti megjelenését követően[2] a zsidó tanulmányok … Tovább »
A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.
A Lefkovicsék … Tovább »
A Bródy Sándor által felfedezett Zsolt Béla 1895-ben született Steiner Béla néven zsidó családban Komáromban, és Budapesten hunyt el 1949. február 6-án. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott. A vészkorszakot a Kasztner-vonat utasaként élte túl, ám a szintén zsidó származású … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
Sokakat, köztük engem is, meglepett amikor jónéhány évvel ezelőtt Ferenc Pápa, biztonsági embereivel körülvéve, megjelent a római Stereosound nevű zeneüzletben. Lemezeket és CD-ket vásárolt. 2013-ban egy interjúban, amelyet a jezsuita La Civiltà Cattolica magazinnak adott, elmondta, … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas szaxofonos, zeneszerző hetvenéves.
Fiatalon kezdett zenélni, már általános iskolában is zene tagozatra járt, 1963 és 1971 között zongorázni tanult. Tizenhat évesen, John Coltrane Love Supreme című lemezének hatására döntött … Tovább »
Krasznahorkai László író 1954. január 5-én született Gyulán.
A gyulai alap- és középfokú iskolák után Szegeden, majd Budapesten jogot hallgatott 1974-1976 között. Az ELTE Bölcsészkarán 1977-1983 között szerzett magyar-népművelő diplomát. Első írása a Mozgó Világban … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat keretén belül mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, melyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.
A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Pesti Mozi mozitörténeti kiállítás és klub – Hernád Ház közös filmsorozata
Ebben a sorozatban Budapest közelmúltbeli vagy éppen napjainkban megtapasztalt történéseit, hangulatait, a városlakók mindennapjait és a mindennapok „hőseit” … Tovább »
A zsidókat kiirtani határozottan elítélendő, de azért a zsidók is tehetnek róla – nagyjából így lehet hétköznapi nyelvre lefordítani az ENSZ-főtitkár üzenetét, amely október 24-én a Biztonsági Tanács ülésén hangzott el.
„Semmi sem igazolhatja civilek szándékos legyilkolását, … Tovább »
Kilencvenéves korában, október 22-én elhunyt a Balázs Béla-díjas Bíró Zsuzsa. Hosszú pályafutása során számos neves rendezővel dolgozott együtt, többek között Szabó Istvánnal, Gothár Péterrel és Elek Judittal. 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle életműdíjasa volt.
Bíró … Tovább »
Kronológia
1944 április.
Schlesinger Mátyás behívót kap munkaszolgálatra, ami zsidó férfiaknál mindennaposnak számít. A bevonulás helye Szentkirályszabadja.
április 26.
Hódmezővásárhelyen elrendelik a gettósítást, de a városparancsnok elszabotálja a gettó felállítását. … Tovább »
A fenti címmel nyílt fotókiállítás hétfőn a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központban Budapesten.
“Tizenöt csodálatos ember engedett be az otthonába, ahol betekinthettem a gondolataikba, hobbijukba, mindennapjaikba” – mondta el a képeket készítő Zsobrák Nóra fotós … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »