Összesen 383 találat (301 - 320) : Bod Tamás .
Forrás: Élet és Irodalom 2008. január 19. Jean Pierre Frommer-nek, a „Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökének levele dr. Sólyom László köztársasági elnöknek a budapesti zsidónegyed helyzetéről Tisztelt Elnök Úr! A “Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökeként írok Önnek; … Tovább »
Olyan volt ez, mint egy puzzle. Eleinte csak sejtette, mi lesz majd. Később, az idő előre haladtával már tudta, hogyan kell belevetnie magát a jeruzsálemi éjszakába. Tudta, hol és mit kell tennie ahhoz, hogy a bódultság elnyomjon minden érzést, mely fájdalomhoz vezet.
A negyedet, ahol … Tovább »
Forrás: Népszabadság Online
2007. november 19. / Fekete György Előhang. Az utóbbi két esztendőben – a napi politizálás részeként! – a fasiszta időkre emlékeztető jelszavak, lökdösődések, tüntetések, az elemi magatartásnormákat felrúgó utcai viselkedések, szóban és … Tovább »
Forrás: HVG 2007. október 22. A Magyar Gárda közel hatszáz új tagja tett esküt vasárnap délután. Az eskütételen mintegy háromezer érdeklődő vett részt. Egyházi személyiségek most nem szólaltak föl az avatáson. Jövőre talán ő is belép a gárdába (Forrás: Index) … Tovább »
…vagyis utalva 2004-es Melinda és Melinda c. filmjére, mással talán nem is jellemezhetnénk jobban a New York-i mester életművében megjelenő állandó kettősséget, mint jelen munkájával. Vagyis az élet a dráma szempontjából komédia vagy tragédia, de nagyon nem mindegy, hogy az életünkre … Tovább »
2007. szeptember 18. Körbefogva az épületet, mellükön sárga csillaggal tiltakozik jövő csütörtökön Békéscsabán, az Ipartestület székháza előtt a Békéscsabai Zsidó Hitközség a Magyar Gárda békési megyeszékhelyen rendezendő fóruma és gyűlése ellen. Nem elképzelhetetlen, … Tovább »
2007. szeptember 1. A Budapesten, 1900-ban született Paul Goldman, és a bécsi, 1924-es évjáratú David Rubinger élettörténete tipikusan a holokauszt kezdetén fiatal felnőttkorban járó, zsidó művészeké: vagyis egy évtized alatt éltek ők annyit, mint más egy egész életen át. Éltek, … Tovább »
2007. augusztus 22. A Magyar Gárda megalakulása ellen több civil szervezet, egyebek mellett a Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete és az Antifasiszták Közösségét Tömörítő Magyar Antifasiszta Liga szervez demonstrációt augusztus 25-én Budapesten – idézi a távirati irodát az MTV. … Tovább »
Bővérű humorral, iróniával és öniróniával játsszák el kortársaikat a Budapesti Zsidó Színház szereplői a Hunkurunk, avagy a szemérmes nem tanul című előadásukban, amit legutóbb a Sirályban adtak, június 21-én. A három hét alatt összeállított előadás a rendező Dömötör … Tovább »
2007. június 18. A Lauder Javne Iskola gyermekei Balla Margit rendezésében-díszleteivel-filmbejátszásaival és lelkesítésével bemutatták a Kolibri Színházban Simon Tamás (1935. dec. 2. –1956. márc. 26.) Don Juan című verses drámáját. A Szamovár eszpresszó … Tovább »
2004 júniusa óta huszonnégy magyar képviselő is részt vesz az Európai Parlament munkájában. A Szombat megkereste a négy magyar parlamenti párt egy-egy képviselőjét, hogy válaszoljanak az olvasóinkat érdeklő kérdésekre: létezik-e együttműködés a magyar képviselők között?; hogyan fogadta az EP az új, szélsőjobboldali frakció létrejöttét?; mi a frakciók álláspontja az iszlám fundamentalizmussal, illetve a közel-keleti válsággal kapcsolatban?
Néhány éve még parázs viták zajlottak a Mazsihisz közgyűlésén – pedig akkor sem volt valódi demokrácia. Akik kritikusan léptek fel az elmúlt években, azokat a Zoltai Gusztáv vezette apparátus eltávolította a hatalomból. Az április 22-i választáson néhány önálló javaslatot tettek vezetőségi tagokra, és az egyik alelnökjelölt helyett egy másikat szavaztak be – eddig terjedt a kurázsi a tisztújító közgyűlésén. Egy bíráló szó sem hangzott el, noha tavasszal számos külső kritika érte a Mazsihiszt az 1%-os kampány, a március 15-i otthonmaradásra biztató megnyilatkozás és az antiszemitizmus növekedésével kapcsolatos politikai helyzetértékelés kapcsán. A zsinagógai választásokon országosan mindössze néhány száz ember vett részt. Ennek ellenére egyhangúan újraválasztották az elnököt és az ügyvezető igazgatót. (A szerk.)
„Én úgy vagyok a hitközséggel, mint a magyar futballal: már egyáltalán nem érdekel.” Zsidó ismerősöm válaszolt ekképp érdeklődésemre: értesült-e az áprilisban esedékes hitközségi választásokról. Fogalmam sincs róla; nem érdekel; tudod, mi a véleményem róluk – így reflektálnak a fenti kérdésre (magukat a zsidó közösségben exponáló) értelmiségiek.
A második holokauszt nem olyan lesz, mint az első. A nácik valóban ipari méretekben űzték a tömeggyilkosságot. Az elkövetőknek azonban még egyenként kellett érintkezniük áldozatokkal. Mielőtt ténylegesen megölték őket, megfoszthatták őket emberi mivoltuktól, mind gondolatban, mind a szörnyű lealacsonyítás hónapjai és évei során. De még akkor is látó- és hallótávolságban voltak áldozataiktól, esetleg megérinthették őket.
Zsidókat fényképezni – ez már-már valamiféle külön műfajjá nőtte ki magát. Merthogy fényképalbumról van itt szó, Villányi András fotóiról, melyekhez Lichtmann Tamás írt kísérőszöveget. Persze a „műfaj” szót – annak ellenére, hogy minden kisebbség életének dokumentálása, különösen a fényképészet területén, hálás téma – nem rossz értelemben használom.
A rendszerváltás idején úgy tűnt, hogy az ifjúság a társadalmi progresszió, a demokratikus alapértékek letéteményese. A százezres tömegrendezvényeken – például 1988. június 27-én, 1989. március 15-én vagy éppen június 16-án – a fiatalság erőteljesen felülreprezentáltan képviseltette magát. 1993-ban az ELTE-n, arra gondolván, hogy tudják rólam, hogy zsidó vagyok, tehát nem néznek antiszemitának, elsütöttem egy enyhén antiszemitának is fölfogható – egyébként nagyszerű – poént, mire úgy tekintettek rám, mintha leprás lennék.
Író, szociológus. Angol irodalom szakot végzett az ELTE-n. Három évig volt a Valóság munkatársa. Publicisztikai írásai főleg az Élet és Irodalomban jelentek meg. Szerkesztője, majd főszerkesztője volt a Gondolat kiadónak.
2006 decemberében a konzervatív zsidóság nemzetközi szervezetének „bölcsei” New York-ban úgy döntöttek: a homoszexuálisok együttélése többé nem esik tilalom alá.
A hagyomány
Interjú Presser Gáborral
A kék-fehérek rendre a középmezőnyben, vagy még hátrébb végeztek. Sőt a nyolcvanas évek elején megtörtént a szégyen, ami korábban még soha, az akkor éppen MTK-VM néven játszó alakulat kiesett az első osztályból. De éppen ez a kiesés indította el a megújulást, a fejlődést. … Tovább »