1944 július közepén már nincsenek zsidók Bonyhádon, legtöbbjük már nem is él.

Bonyhád a Völgységi tájegység központja. Az első zsidó betelepülők 1740 táján érkeztek ide, hogy aztán az ország egyik legjelentősebb zsidó közösségeként mezővárossá fejlesszék az elmaradott … Tovább »

„Miért kelt át Mózes a zsidókkal a Vörös tengeren? / Azért, mert szégyellt velük mutatkozni a parton.”

„Régen, valahol Kelet-Európában, zsidó vándortanító érkezett egy stetlbe (egy zsidók által lakott kisvárosba). Megérkezvén, a városban felkereste a stetl szabóját … Tovább »

…és pesti utódai

A zsidó humor hagyománya messzire megy vissza.[1] Már a Tórában is vannak mosolyogtató részek, és a Talmudban néhány bonyolult jogi vita annyira abszurd, hogy ettől már humorosnak tűnik. De a modern zsidó humor kezdetei sokkal későbbre tehetők: legfontosabb … Tovább »

Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »

Kettős kisebbségként éltünk. Nem volt ez valami rendkívüli, hiszen ugyanígy éltek például a prágai német zsidók vagy jugoszláviai magyar anyanyelvű zsidók. Trianon alaposan felforgatta a viszonyokat, amelyek 1945 után sem változtak lényegesen, ami a zsidók státusát illeti.

Kisebbség … Tovább »

Milena Jesenská (1896-1944), a Milena-levelek címzettje a világháborút követő általános szegénység idején került kapcsolatba Franz Kafkával: elbeszéléseit fordította csehre.

A szakmai érdeklődést hamarosan személyes kapcsolat, később szerelem váltotta fel. A levelezésből … Tovább »

“Ezen a Limmud Napon nektek nyitunk ablakot a zsidó világra tudósok, rabbik és aktivisták segítségével: az október 7-i terrortámadás, a háború és hatása a világ zsidó közösségeire lesz a témánk.” – fogalmaz a beharangozó.

“Június 9-én egész nap a Csányi5-ben várunk titeket, … Tovább »

A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében

Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »

Fux Pál (Nagyszalonta 1922 – Jeruzsálem 2011) a helybeli zsidó iskola után Nagyváradon a Dr. Kecskeméti Lipót Líceumban tanult. A rajz és a festés műhelytitkaiba Földes Imre, a Sonnenfeld nyomda grafikusa vezette be, majd a negyvenes évek elején Budapesten Bortnyik Sándor képezte tovább. … Tovább »

A napokban kerül a magyar mozikba a Lefkovicsék gyászolnak. Keserédes pesti zsidó dramedynek szánta első nagyjátékfilmjét a dokumentumfilmjeiről (Havanna, csak oda, A báró visszatér) ismert Breier Ádám rendező. Vele és Ausztrics Andrea producerrel beszélgettünk.

A Lefkovicsék … Tovább »

A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői

A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »

Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája

A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »

A több tízezer magyar zsidó életét megmentő Raoul Wallenberget a szovjetek 1945 elején elrabolták, bebörtönözték majd később meggyilkolták. Az óriási svéd cégbirodalmat irányító Wallenberg-klan tagjai – közeli rokonait kivéve – semmit nem tettek érte. (1944-ben golyóscsapágy-gyáruk, … Tovább »

Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában

A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »

Mérhetetlenül sokat szenvedett az elmúlt két évben. Mindennapi telefonbeszélgetéseink alatt a hangján hallottam lelkiállapotának változásait. Hol optimista hangot ütött meg, hol tartózkodó volt. Panaszkodni soha nem hallottam. Még az utolsó hetekben is csendben a fal felé fordult … Tovább »

Marczali Henrik (Marcali, 1856 – Budapest, 1940) magyar történetíró, egyetemi tanár, a professzionális történetkutatás, történetírás és történészképzés megalapítója zsidó vallású magyar állampolgár volt, amelybe Heinrich Morgenstern néven 1856. április 3-án Marcali rabbijának … Tovább »

“A mai napon a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Rabbitestülete megtartotta ünnepélyes alakuló ülését, melyen kilencen voltak jelen. A találkozón a testület tagjai megválasztották az elkövetkező négy évre a tisztségviselőket.

Dr. Frölich Róbertet … Tovább »

A Magyarországi Cionista Szövetség (MCSZ) 2022 év végén megtartott tisztújító közgyűlésén a küldöttek egyhangúan, ellenszavazat nélkül Gottreich-Horváth Dávid Istvánt választották a szövetség elnökévé – szól a ma érkezett közlemény.

A szervezet tagjai megköszönték … Tovább »

(és a vérzivatar előtt és után, valamint szakácskönyve)

Befejeztem egy regényt, és az Országos Széchényi Könyvtárban régi receptgyűjteményeket lapozgatok céltalanul. Rosenfeld Mártonné majdnem százéves szabadkai zsidó szakácskönyve nem először kerül kezembe. Néhányszor … Tovább »

1946. július 16-án gyászünnepségre gyűlt össze Pápa maradék zsidósága. A gyásznapról az Új Élet is tudósított, kiemelve, hogy a közös gyász egyesíti a túlélő zsidóság különböző csoportjait. „Nincs cionista, nincs asszimiláns, neolog, orthodox, vagy haszid, mind egyformán … Tovább »