Összesen 53 találat (1 - 20) : Babits Antal.
Az államszocializmus és kommunizmus bírálata a XX. századi és kortárs zsidó származású szépírók és esszéisták műveiben.
Bevezető
Amennyire tipikus a zsidó szocialista forradalmár kliséje a magyar és világirodalomban – ezen epigonok körébe tartozik mások mellett … Tovább »
Lehetne világszenzáció Budán a műveletlen kamuzás helyett.
Látványos szakaszba értek a kormány Budai Várat sosemvolt fényébe visszacsicsázó építkezései. Épül-szépül a dicső múlt vasbetonból a Dísz téren, a Szentháromság téren. A Vár ódon falai közt felnőve, gyermekkorom … Tovább »
A történet a magyar Holokauszt kevéssé ismert epizódja, és egyike azoknak a “zsidómentéseknek” amelyek sikerrel végződtek.
Egy idősebb hölggyel beszélgetek a kaliforniai napsütésben. Miután megtudja, hogy hol születtem, azt magyarázza, nem érti miért nem menekültek el … Tovább »
Százötven éve, 1871. július 10-én született Marcel Proust francia író, esszéista. Apja neves orvos és járványkutató volt, anyja művelt és jómódú elzászi zsidó családból származott.
Párizs déli részén, Auteuil-ben látott napvilágot a modern regényirodalom mára klasszikussá … Tovább »
Mi történne, ha felfedeznénk egy olyan szöveget, amely a Tóra alapjául szolgáló egyik mű lehetett? Amelyből később valaki megalkotta Mózes 5. könyvét – amelyet a hagyomány Istennek és Mózesnek tulajdonít? Lehet, hogy ez történik éppen. Biró Tamás, az OR-ZSE tudományos rektorhelyettese … Tovább »
Mohácsi Jenő emlékezete
A szürke vizű kék Duna magyar alján, egymáshoz távolságban és időben közel, – 1886,1892, 1894 – megszületett három kisfiú. A legidősebb, Mohácsi/ Klein/ Jenő Mohácson, Ábrahám Pál/ a Wolf Abraham család sarja/ Apatinban, míg a legfiatalabb, … Tovább »
A Gólem története – egy bibliai gyökerű, annak sokféle magyarázatából kinyert legendatörzs eredetét és továbbélését elemzi a mágia forrásául szolgáló Széfer Jecirától a modern amerikai regényekig, a comicsok, supermanek, cyborgok világáig.
A Gólem és a prágai rabbi … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Ungvári Tamás szeptember 25-én 85 éves. Születésnapja alkalmából ünnepelték a minap barátai, tisztelői az Ódry Színpadon, köztük Hegedűs D. Géza, akinek köszöntőjét az alábbiakban olvashatják. Boldog születésnapot kíván a Szombat szerkesztősége is!
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
Monográfia Szerb Antalról
Folyamatos munkánk életben tartani minden felnövekvő nemzedék éberségét és tisztességét, hogy a holokauszt soha többet ne történhessen meg – mondta L. Simon László kedden a Magyar Holokauszt 70 – veszteségek és felelősségek című kötet bemutatóján a Tom Lantos Intézetben.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tisztelettel meghív minden érdeklődőt a magyar holokauszt áldozatainak emlékére rendezett Magyar Holokauszt 70 elnevezésű emlékkoncertre. A koncert időpontja: 2014. november 2. (vasárnap) 18:00 óra. A koncerten való részvétel ingyenes.
Csak örülhetünk annak, hogy a Szombat internetes hasábjain fellángolt a vita a neológia mibenlétéről.
Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves ismerőseit Dr. Kiss Erika: Nyomkeresők nyomában, zsidókerti séták, elmélkedések életről – halálról címmel megjelenő kötetének könyvbemutatójára.
Nem akart meghalni Az 1943-ban íródott Negyedik ecloga sokat idézett, mégsem elcsépelt sorát választották a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállításának címéül a rendezők. Radnóti Miklós száz éve, 1909. május 5-én született, 1944 novemberében lőtték agyon Győr mellett. … Tovább »
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?